Noro  értékelése


>!
Noro 
Margaret Weis – Tracy Hickman: A hanyatló nap sárkányai

A Nyári tűz sárkányaiban elregéltek után egy nemzedékkel a Dragonlance világa kegyetlenebbé vált, mint valaha. A klasszikus éra „jó a gonosz ellen” története már a múlté. Amit ebben a trilógiában láthatunk, az színtiszta poszt-apokaliptikus fantasy. Sötét lovagok, kannibál sárkányok, leigázott országok, elszigetelődés, hanyatló mágia: és ez csak a történet bevezetője, innen már csak sötétebb lesz a kép, egészen a harmadik kötet utolsó fejezetéig! Nincsenek bátor hősök sem, akik a tolkieni hagyományokat követve nekivágnak, hogy megmentsék a világot. A lelkek háborújának főszereplői megkeseredett figurák: bukott varázslók, önmagukban kételkedő vezetők, életcél nélkül maradt lovagok, vallási fanatikusok és egykori háborús bűnösök. Ez még nem grimdark, de D&D regény valószínűleg soha nem jutott közelebb hozzá, hogy az legyen. Ugyanakkor valahol mégis logikus folytatása a világhoz írt korai történeteknek. Akár azt is mondhatnám, hogy a sorozat felnőtté válása, ha hihetnék abban, hogy ez a trilógia nem egyedi jelenség.

(Személyes kedvencem egyébként az, ahogyan a történet körüljárja a kézzelfogható isteni jelenlét kérdését egy fantasy világban. Ha tudod, hogy nem is olyan régen még léteztek jó istenek, de elhagyták a világot, majd váratlanul feltűnik egy új isten, aki azonban gonosz – mit teszel? Jobb egy gonosz isten mellé állni az istentelen gonosz lények ellen? Lehet egyáltalán dacolni vele a jó istenek támogatása nélkül? Az aránylag primitív, szerepjátékos isten-képre ezúttal sikerült komolyabb témákat is ráépíteni.)

Nyílt titok, hogy a nagy Dragonlance regények mind valamilyen mögöttes céllal íródtak: az eredeti Krónikák a világ bemutatására; a Nyári tűz azért, hogy a settinget egy AD&D-től független játékká alakítsák; a Lelkek Háborúja pedig azért, hogy az egészet mégiscsak visszatolják a 3. kiadású D&D alá. Ennek ellenére ez a trilógia (akárcsak annak idején az első) egy igen színvonalas, árnyalt történetet mesél el Krynn világának „legsötétebb órájáról”. A karakterek élnek, motiváltak, a legjobban pedig talán épp a negatív szereplők lettek eltalálva, ami az amerikai szerepjátékos irodalomban igen nagy szó. Ezek a tragikus antihősök nem egyszer teljesen átveszik a főszerepet, amikor a gonosz a gonosszal csap össze – de úgy, hogy az eseményeknek mégis tétje marad. Ami azt illeti, ebben a trilógiában olvashatóak az egész Dragonlance sorozat talán legdrámaibb fordulatai. Igaz, a befejezés (még mindig az egész trilógiáról beszélek, nem erről a kötetről) egy cseppet művi (nyilván meg volt adva, hogy mire kellett kifutnia), de az oda vezető út akkor is a szerepjátékos irodalom egyik csúcspontja, egy roppant hangulatos, összetett történet. Nem feltétlenül a keményvonalas rajongóknak ajánlott, inkább azoknak, akik egy ismerős világba visszatérve is nyitottak valami egészen újra.

2 hozzászólás

Margaret Weis – Tracy Hickman: A hanyatló nap sárkányai

Margaret Weis – Tracy Hickman: A hanyatló nap sárkányai

Negyven év telt el a pusztító káoszháború óta, azóta, hogy az istenek elhagyták Krynnt. Kegyetlen, hatalmas erejű sárkányok ragadták magukhoz a hatalmat Ansalon felett, felosztották maguk közt a kontinenst, és sarcot szedtek a leigázott területek népeitől.
A múlt hősei már megérdemelt végső álmukat alusszák. Új hősök veszik át helyüket, hogy folytassák a gonosz elleni küzdelmet.
Változás előtt áll a világ, még nem tudni, jó vagy rossz irányban. Ádáz mágikus vihar söpör végig Ansalonon, áradást és tüzet, halált és pusztítást hozva magával. Az égiháborúból egy különös, titokzatos fiatal lány bukkan elő. Sorsa összefonódik Krynn sorsával, hiszen egyedül ő tudja a jövő igazságát, a jövőét, amelyet furcsa és megmagyarázhatatlan szálak kötnek Krynn múltjának rémisztő titkaihoz.

Hirdetés