dontpanic P értékelése


>!
dontpanic P
Philip Pullman: A borostyán látcső

Így felnőtt fejjel néhol már kicsit túl didaktikusnak, illetve pátoszosnak éreztem, de ezt még bőven meg tudom bocsátani neki.

A világ, amit felépít, egy nagyon tudatos és egyértelmű üzenettel, a karakterek, a történetvezetés mind csodásak.

Sok mindent ki lehetne emelni ezek közül, kifejteni a pozitívumaikat, én most csak egy dologra térnék ki.
Szerintem íróiskolákban lehetne tanítani azt, amit Pullman Mrs Coulter és Lord Asriel karakterével csinál: először Lyra szemén keresztül látjuk őket, homályos benyomásokból és félinformációkból épül fel mindkét karakter, de mivel Lyra maga meg van győződve a milyenségükről, ezért az olvasó sem kételkedik. Aztán finom írói eszközökkel ez a kép lassan megfordul, kiderül, hogy mindkét karakter összetettebb annál, mint amilyennek elsőre tűnt, és a regény különböző állomásain egész másnak látjuk őket, úgy, hogy közben maguk a karakterek úgy igazán nem változnak (bár némi karakterfejlődés azért megfigyelhető).
Szerintem ez egész egyszerűen zseniális, és más íróknál nem nagyon láttam ezt ilyen szinten még.


Philip Pullman: A borostyán látcső

Philip Pullman: A borostyán látcső

Közeleg a szörnyű háború, amit a boszorkányok jósoltak meg. Willnek el kell juttatnia minden világok legveszedelmesebb fegyverét, a titokzatos kést Lord Asrielhez. A fiú magányosan néz szembe a veszélyekkel, mivel Lyrának nyoma veszett… A varázserejű borostyán látcső pedig azt is megmutatja, amit szabad szemmel senki sem láthat…

Hirdetés