BBetti86  értékelése


BBetti86 >!
Robin Hobb: Az orgyilkos küldetése

Egyszerre érzem azt, hogy ennek a történetnek így kellett alakulnia, ugyanakkor mégis elszomorított az események végső kifutása. Azért nem sírós a vége, de annyira tudom sajnálni a szereplők nagyját…

Fitz nem távozhatott el. A lelkét visszakényszerítik a testébe, miközben Pompa és a szerettei is halottnak hiszik a fiút. Hosszú út áll előtte: újra emberré kell válnia, lélekben is, hogy segíthessen a királyának. Célt keres magának. Mint orgyilkos, Pompa meggyilkolása is a tervei között van. De van egy nagyobb küldetés is: Igazság él, és segítenie kell neki, felkutatni a királyát és megmenteni a világot, ahogy a Bolond is akarja. Ám a célért hatalmas áldozatokat kell hozni, mindenkinek.

Egyszerre van benne egy nagy, epikus történet is, és egy nagyon személyes dráma is. A világ sorsa a tét, vannak nagy csaták és halálos ármányok. Karddal, mágiával, álmokkal és jóslatokkal haladunk a végső nagy küzdelem felé. Ugyanakkor Hobb látóterében mégiscsak az egyes emberek vannak, akik eljutnak arra a pontra és csak adnak és adnak.
Mesélhetnék arról, milyen kalandok vannak és Hobb hogyan bővíti tovább a regény világát. Történelemből, mágiából is többet kapunk, miközben a szereplők mozgásban vannak és több fronton harcolnak. Megfontoltan halad a szerző a cselekménnyel, néha túlírtnak is éreztem, de azért zajlanak a dolgok benne.
De nem ezt éreztem a fontosnak, nem ez fogott meg.

Az, hogy ki mit ad, milyen árat fizet. Az a sok emberi tragédia és áldozat. Fitz, akinek a lét lassan kín, és nehezen talál vissza magába. Molly halottnak hiszi, és nem mehet vissza hozzá. A családról kell lemondania, és ez egy be nem gyógyuló veszteség.
Bolond, aki elveszve a látomások és a jelen között annyira jót akar. Egyszerre éreztem őt az egyik legsérülékenyebb, de legerősebb karakternek is. Sok bölcsességet mond, alakítja az eseményeket, miközben őt is tragédia lengi be. A kevés humor – mert itt már kevés akad – hozzá köthető. A Bolond egy színfolt a történetben, talán már ő a kedvenc szereplőm.
Igazság – ő aztán szó szerint mindenét feladja az ország megmentéséért. Nem is tudtam eldönteni, kinek jut a nehezebb feladat. Neki vagy Fitznek. Az, hogy képesek ezeket megtenni, hősökké teszi őket. Sok mindenért lehet őket szeretni, de akkor is elszomorít, hogy ennek mi minden az ára. Megmenthetik a világot, de nem maguknak.

Keserédes a vége. Így kerek, és működik így, de akkor is szomorú. Mondjuk, az ilyen végeket tudom becsülni, sokkal mélyebb, mint lenne egy tökéletes happy end. Még, ha maradtak is kérdéseim. spoiler

Könnyű olvasni, a párbeszédek jobban húztak előre, de a leírások is láttatnak. Gördülékenyebb is a szöveg, mint az első kötet volt. Még akkor is, ha az oldalszáma nagyon magas, és helyenként húztam volna.

Így most kissé búsan búcsúzom a ciklustól, engem elszomorított a vége.

3 hozzászólás

Robin Hobb: Az orgyilkos küldetése

1.000 Ft-tólMolyok eladó könyvei
Könyvtár
Robin Hobb: Az orgyilkos küldetése

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

1.
Fitz a királyának és a népének szentelte magát, s élete végéig szolgálta is őket. Igaz, hogy a misztikus Ösztön segítségével túlélte saját halálát, de ezalatt utolsó barátait is elveszítette, tán Éjszem, a hozzá kötődő farkas kivételével. De vajon kit szolgálhat egy uralkodóját vesztett királyi orgyilkos? Hogyan tekintsen a népre, amely megvetette őt halála óráján? Milyen céljai lehetnek valakinek egy második életben? Lovag fattya saját magának ad küldetést, s a trónbitorló Pompa ellen indul öngyilkos megbízatásra. De vajon hány élete lehet még egy orgyilkosnak? Befolyásolhatja-e egyetlen ember népek sorsát? Vagy egyszerűbbnek tűnő kérdések ragadják magukkal? Új barátokat szerez, vagy elveszti utolsó társát is? Mit tesz az emberrel, aki miatt kedvese elhagyta? Több-e puszta létezésnél az, ami a második születés után várja?

2.
Fitz, szokásához híven, az újabb fogságból is kiszabadul, s folytatja útját Igazság felé. Igencsak iparkodnia kell: a Vörös Martalócok már Kosvárat, sőt, a mélyen a Hat Hercegség szívében fekvő Vásárhelyet is fenyegetik. Az ország veszteségeit tovább növeli, hogy félreértik a támadók szándékait, s tárgyalásra számítanak ott, ahol csak vérszomj akad. Pompa eközben a sereg javát a Hegyvidéki Királyság ellen küldi, még védtelenebbé téve királysága területeit. A csonka kotéria tovább vadászik a fattyúra, s – a Pompa iránt beléjük égetett hűség miatt – semmilyen áldozattól nem riadnak vissza a győzelem érdekében. De még így is lekésik a pillanatot, mikor a maréknyi, Igazsághoz hű csapatnak sikerül egyetlen elődöt Kos megsegítésére küldeni. Ahogy azonban a Hat Hercegség népe nem értette meg a Martalócok szándékait, úgy sikerült félreérteni Pompa őrültségét is… Az egyetlen Előd rossz irányba tart, nem maradt hát senki, aki a trónbitorló útjába állhatna… Vagy mégis?