eveiler értékelése


eveiler>!
Gáspár András: Ezüst félhold blues

Gáspár András író 1965-ben született és 2020 január 18-án, nem sokkal több, mint egy éve hunyt el. Tevékeny íróként több álnéven számos regényhez köthető, a M.A.G.U.S. világ egyik megalapozója, fordítóként pedig több James Bond-regény magyar kiadásában találkozhatunk nevével. Jelenléte erősen formálta a rendszerváltás utáni magyar fantasztikus irodalmat.
Egyik első bemutatkozó regénye 1990-ben jelent meg Ezüst félhold blues címmel a Zrínyi kiadó gondozásában. A regény első kiadása után a szerző tovább dolgozott a történeten, amelyet 2007-ben a Tuan adott ki újra. 2021 január 13-án tette közzé a Delta Vision Kiadó Facebook-oldalukon keresztül, hogy érkezik az Ezüst Félhold blues harmadik, átdolgozott szerzői kiadása, melyet Gáspár halála előtt nem sokkal fejezett be. A könyv január 18.-a óta elérhető.

VILÁGÉPÍTÉS, DIMENZIÓK, ALAPOK
Gáspár regénye fantasy-elemekre támaszkodó alternatív történelmi regény. Egyszerre mutatja be a rendszerváltás utáni Magyarország valóságát, az író jelenét, és a Gáspár által alkotott fiktív történelmi szálat, melyben az ország a török hódítás martalékául esett.
Gáspár András 1989-ben szerzett történelemtanári diplomát. Műveltsége és precizitása egyértelműen látszik a regény megalapozott történelmi világán. Wolf története által az olvasó is betekintést nyerhet az fiktív, törökök lakta Budapest múltjába, jelenébe és jövőjébe is. Gáspár rengeteg apró részletet kidolgozott a világ történelmi hátterén, az univerzum geopolitikai összefüggései és idővonala a szereplők elbeszéléseiből, függelékekből és térképekből áll össze az olvasó számára.
A regény alternatív valóságában Magyarország, megszűnt létezni az 1500-as évek során. Fővárosunk, Buda-Pest a Balkán kávészagú, bűnözőktől hemzsegő központjává válik, a magyarok pedig szétszélednek Európa-szerte, hogy fel-feltűnjenek a megváltozott történelem kulcsfontosságú eseményeinél, mint kalandvágyó és rátermett zsoldosok. Az író Herder jóslatánál is szörnyűbb sorssal sújtja regényében a magyarságot, akik hazájukat és majdnem nyelvüket is elvesztve csatlakoznak a kontinens nagy háborúihoz. A hazájukat vesztett magyarok leírásánál gondolhatunk a M.A.G.U.S.-ból már jól ismert kalandozó archetípusára: a vakmerő, mindenre elszánt, utazó, hontalan figurára, aki önmagában is fordítani tud az események menetén.
A regény két világában két erős férfi karakter mozog: Wolf és a Tamil. Az ő sorsuk fonódik össze a rég elhunyt misztikus figurán, a törökök hajdani legnagyobb hadvezérén, a Madhi-n keresztül. A nyitó jelenetben a Tamilt egy budai törökfürdő mélyén látjuk, ahol éppen megleli a Madhi talizmánját, Wolfot pedig egy alkoholgőzös holdfényes éjszakán ismerjük meg a rendszerváltás utáni Budapesten. Wolf sorsa csakhamar misztikus fordulatot vesz és ő is elmerül Madhi és a Tamil mágikus világában. Erős női karakterek nem szerepelnek a regényben. A nők ábrázolása szélsőséges: vagy földöntúli szépségű angyal, vagy galád áruló alakokkal találkozhatunk.

MÁGIARENDSZER
A fantasy eszközök használata lehetőséget ad az írónak, hogy akár a mindennapok valóságára is mágikus elemek segítségével reflektáljon. Gáspár barátja, Novák Csanád hatására fordult a fantasy felé és olvasói elé egy szörnyekkel, démonokkal, angyalokkal teli világot tárt regényében. Az Ezüst félhold blues világában megismert mágikus fordulatok, az író fantasy elemekhez való viszonya később visszaköszön számos M.A.G.U.S.-történetben. Azonban a blues-ban messze nem a mágia a leghangsúlyosabb elem. A rendszere nem kiforrott, a mágia alapvető módszerei kidolgozatlanok. A szerző vegyes mitológiai hátterekből együttesen alkotja meg univerzumát, előfordulnak mitológiai lények és régen letűnt istenek is. A regény vége felé hangsúlyosabb szerepet kapnak a karakterek különleges képességei és a varázslat, azonban a mágia maga kidolgozatlanul, inkább mindent megoldó jolly jokerként jelenik meg.
A regény erejét a belső monológok, a csípős, szatirikus vélemények és a mindent tudó narrátor által felépített világ adja. Amikor Wolf megszólal, vagy Céline szidja Budapestet, Gáspár egy jellegzetesen keserű húrt pendít meg az olvasók lelkében.

A REGÉNY ÍVE, KARAKTEREK
Gáspár cselekménye lassan épül fel. A második kiadás négy nagyobb fejezetre tagolódik, az első címe Oscar Wilde De Profundis című levelére utal, míg a többi fejezet Schiller Ének a harangokról című versének jelmondatának egyes egységei után kapta nevét „Vivos voco, mortuos plango, fulgura frango”. A címek jelentése: „élőket hivogatom, a holtakat siratom, a villámokat megtöröm”. Mindezzel Gáspár előre vetíti a regény uralkodó hangulatát és Wolf megpecsételt sorsát is.
Szereplői útját a regényben végigkíséri a Hold és a madár-alak toposza. A Hold, mely már a címben is megjelenik, a túlvilág, mágia erős jelenlétére, a misztikumra utalhat, míg a madáralak a magyar irodalomban gyakran megjelenő szimbólumként a lélek, illetve a halál ábrázolását jeleníti meg.
Wolf alakja sokban emlékeztet a későbbi Garmacor és Gordiun alakokra, akikben számos vonás felfedezhető Ian Fleming James Bondjából. Wolf Gáspár világában sodródva rajta kívül álló események miatt keresi sorsát, akárcsak az országukból kiszakított magyarok a regényben. Figurája erős, határozott, kissé cinikus férfikarakter, a regény végére egy teljesen átformált, megerősödött és hontalanná vált jellemmel néz szembe az elkerülhetetlennel. A közte és a Tamil közt feszülő konfliktust Gáspár már az első oldalakon exponálja, azonban a karakterek csak az utolsó fejezetekben találkoznak. Míg az első két fejezet lassabb, a második kettő sodróbb cselekményű, sajnos az utolsó kettő kifejezetten zsúfoltnak hat, gyakran érezhető, a karakterek olyan tudás birtokába kerülnek, amelyet nem indokolt meg korábban a szerző.

ZÁRÁSKÉNT
Gáspár a házaló asztrológus szavaival alkot ítéletet regénye világáról, és talán saját koráról is: a számos lehetőség közül sokkal rosszabbak is vannak. A történet végén az addig elodázott világégés bekövetkezik, az író elveszejti Buda-Pestet, de a török birodalom bukásával felsejlik az addig hontalan magyarok számára az új remény.
Az Ezüst félhold blues által megidézett különleges dallam áthatja Gáspár munkásságát. Annak, aki már olvasott tőle, esetleg csak M.A.G.U.S. regényeket ismert eddig, mindenképpen érdemes elolvasnia az író egyik legkedvesebb történetét. A bánatos-misztikus félhomály egy sajátos, oly szeretett Budapestet idéz meg az olvasó számára. A kidolgozatlan mágiarendszert és a tökéletlen cselekmény ellenére magával ragadó olvasásélmény lehet, érdemes leemelni a polcról.


Gáspár András: Ezüst félhold blues

1.590 Ftshop.konyvmogul.hu ·
1.990 Ft –20%
420 Ft-tólRégikönyvek.hu antikvár
600 Ftkonyvantikvar.hu antikvár
300 Ft-tólMolyok eladó könyvei
Könyvtár
Gáspár András: Ezüst félhold blues

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Mi köt össze egy 17. századi muszlim hadurat egy 20. századi autótolvajjal, egy renegát titkosügynökkel, egy kétes hírű asztrológussal, egy állástalan közgazdásszal és egy akkád istennővel? Semmi, amiért józan korunkban ölni és halni érdemes… de léteznek a miénknél ősibb törvények és furcsább világok is.

Wolf szentivánéji álma egy autóbalesetet követően lidércnyomássá válik: útja a rendszerváltáskori Budapestről egy párhuzamos valóság Észak-Balkánjára, a halódó Oszmán Birodalom vegvidékére vezet. Egy világba, ahol az erőszak mindennaposnak, a feketézés tisztes hivatásnak, a magyar holt nyelvnek számít – a Kárpátok Bagdadjaként emlegetett Buda-Pestre, ahol kalandorok, vajákosok és csodalények küzdenek egy talizmánért, melynek legutóbbi gazdája, a legendás Mahdi egész Európa történetének új irányt szabott.