BBetti86  értékelése


BBetti86 >!
Neil Gaiman: Coraline

Bár már kicsit kinőttem belőle, a gyermeki énem nagyon szerette ezt a meseregényt.
A hősnő egy kislány, Coraline, aki a nyár végén unatkozik. Egy titokzatos ajtón egy másik, izgalmas világba csöppen, ami olyasmi, mint a sajátja, csak érdekesebb. Meg ijesztőbb a másik anyjával, akinek gomb szeme van és rá is azt akar varrni. Hazatér, de a szülei eltűntek. Tudja, hogy nála vannak. Tudja, hogy vissza kell mennie kiszabadítania a szüleit, és ha elbukik örökre fogoly marad.
Meseregény, amiben végig jelen van a borzongatás. Mint egy Burton mesében: bámulatos fantasy, de van benne valami sötét és ijesztő. Az elhagyott játékok, a szellemek, a gombszemek, az egész valami szürreálisan ijesztő még felnőtt fejjel is.
Coraline belevaló hősnő, akiről leginkább azt tudjuk meg, hogy kíváncsi, és szeret felfedezni. (Könnyú is vele azonosulni, mert a gyermeki kíváncsiságból áll a karaktere.) Az kifejezetten okos húzás tőle, amikor ezt használja arra, hogy megmentse magát, a gyerekek lelkét és a szüleit a másik anyától. Játékos is, hiszen a játszma, mint egy rémséges kincskereső és bújócska, ahol az a nehézség, hogy ijesztő dolgokon kell eljutni a célig.
Még a humort is finoman adagolja, folyamatosan egy sötét tükrön keresztül. Jópofa a segítő fekete macska, a kifordított valóság.
Szépen is van megírva, gyakran sokkal magvasabb gondolatokat belerejtve a mesébe – mint a hálóról, mely látszólag kicsi, mégis pont elég a póknak, hiszen a legyet meg tudja vele fogni.
Nekem még az első kiadás van meg, de nem bírom megállni, hogy ne írjam le, mennyivel jobban tetszik a 2020-as kiadás. Érdekelne is, hogy abban szebbek-e az illusztrációk, mert ami nekem lehúzta a saját kiadásom, a beletett rajzok. Szerintem rondák és nem gyerekkönyvbe valók, de nem is felnőtt fantasy-ba.


Neil Gaiman: Coraline

Neil Gaiman: Coraline

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Coraline családjának új lakásában huszonegy ablak és tizennégy ajtó van. Tizenhárom ajtó nyílik és csukódik. A tizennegyedik zárva van, mögötte csak egy téglafal, amíg egy nap Coraline ki nem nyitja, és egy átjárót nem talál egy másik házba, amely a sajátjuk mása. Csak mégis más…
Eleinte a másik lakásban minden csodás. Jobb a kaja. A játékdobozban felhúzható angyal van, amely körbe-körbe repül a szobában, a könyvek képei mozognak, a dinoszaurusz-koponya csattogtatja a fogát. És van itt Coraline-nak másik anyja és másik apja is, akik azt akarják, hogy velük maradjon. Legyen az ő kislányuk. Meg akarják változtatni, és többé el nem engedni. Ebben a lakásban a tükör mögött még más gyerekek is csapdába estek. Coraline az egyetlen reményük. Be kell vetnie minden ravaszságát, hogy megmentse az elveszett gyerekeket, a szüleit és saját, normális életét.