Nevox értékelése


Nevox>!
Scott Lynch: Locke Lamora hazugságai

Sokakhoz hasonlóan egy darabig ott árválkodott a könyvespolcomon ez a regény, holott Scott Lynch novellájába a Zsiványok antológiából rögtön beleszerettem. Kellemesen csalódtam, igazán izgalmas, jól megírt, magával ragadó fantasy, egy igazán figyelemreméltó tolvajcsapattal a főszerepben.
Maga a sztori teljes egészében Camorr városában játszódik, ami kétségkívül rengeteget kölcsönzött a középkori Velencéből és nem csupán a csatornák miatt, de a mindent uraló herceg, a nemesség szerepe mind erre hajaz, de van itt óüvegból megmaradt, elődök által emelt építmények, a Hamis fény órája, a tizenkét egyház,és a Fondorlatok Ura, mint harmadik, tolvajcéhek, cápákkal küzdő gladiárorok, egyszóval remekül kidolgozott város, amiről a szerepjátékos énem belül azt suttogja, hogy játékra tervezték…
Nagyon tetszett a város hangulata, szinte belesiklunk az egyes csatornákba, és Locke felnövés történetével együtt megismerjük magát a várost, szinte kerületenként, ebben nagyon segít Lynch szép, letisztult stílusa, a leírások és a csaták egyaránt szemléletesek.
Maga a történet az Úri Csirkefogók elnevezésű tolvajbanda kröl forog, a Fondorlatok Urának felkentjei, akik a Titkos Béka megsértésével parádés, roppant elmés átverésekkel csalnak k vagyonokat a nemesség soraiból. Noha nem lánglelkű lovagok a főhősök, mégsem elv nélküli gazfickük, szerencsére nem lesz a könyv sötét grimdark jellegű, sokkal inkább emlékeztet engem Feist regényeire, könnyed, de mégis érezzük a cselekmények súlyát, jelentőségét, jóllehet itt nincs szó világmegváltásról, sőt még valami ősi titokrül, próféciáról sem, egyszerűen egy izgalmas, szórakoztató alvilági történet fantasy köntösban.
Nagyon hiányzott már egy ilyen könyv, ami kicsit oldschool jellegű, mégis a mai kor olvasóira hangszerelve. Szerencsére pont olyan a humora a történetnek, ami nem telepszik rá, parádésan illeszkedik a karakterekhez, igazi kalandregényhez méltó. A harcleírások remekül működnek és tele van ötletekkel a város, noha a világról keveset tudunk meg, de érződik, jól átgondolt, eltervezett városban játszódik a cselekmény. Urban fantasy is kissé de mint mondtam én inkább azt gondolom , hogy azt a hagyomány öltöztette modern köntösbe Lynch, ami Leiber illetve később Feist bizonyos történeteit jellemezte. Lamora szimpatikus , szerethető karakter, aki elvekkel él, noha igazi, vérbeli tolvaj. A sztori kellőképp érdekfeszítő, a köynv olvasatja magát, mindenkinek ajánlom, aki még csak szemezett vele.


Scott Lynch: Locke Lamora hazugságai

Scott Lynch: Locke Lamora hazugságai

Camorr városa épp olyan, mint középkorunk Velencéje – leszámítva furcsa és felkavaró épületeit, melyeket egy ősi, idegen faj emelt, az árnyékukban megbúvó méregkeverő fekete alkimistákat és a mindenki által rettegett varázslókat. Ebben a városban él az ifjú Locke Lamora, aki csak annyiban emelkedik Camorr több százezer lakója fölé, hogy bármelyiküket bármikor képes becsapni művészetté fejlesztett szélhámosságával.
Senki sem sejti, hogy a legendás Camorr Tövise, a legyőzhetetlen kardvívó, a szegények barátja, a mestertolvaj, akinek a falak sem jelentenek akadályt, nem más, mint a jellegtelen külsejű, a víváshoz alig értő Locke Lamora. és bár valóban a gazdagoktól lop – hiszen ki mástól lenne érdemes? –, a szegények soha nem látnak a zsákmányból egyetlen rezet sem. Locke ugyanis kizárólag saját magának, valamint szorosan összetartó csapatának, az Úri Csirkefogóknak dolgozik.
Camorr ősi városának szeszélyes és színes alvilága az egyetlen hely, amit a tolvajbanda tagjai valaha otthonukként ismertek, ám most egy titokzatos háború darabokra szaggathatja ezt a világot. Locke és barátai gyilkos játszmába keverednek, és hirtelen a puszta létükért kell küzdeniük…

A „Locke Lamora hazugságai” mesterien ötvözi az urbánus fantasy gazdag képzelőerejét a kalandregények könnyedségével, szórakoztató és nemegyszer megrázó élményt nyújtva az újdonságra vágyó olvasóknak.