FélszipókásŐsmoly  értékelése


FélszipókásŐsmoly >!
Edgar Rice Burroughs: A Mars hercegnője

Vadnyugati / polgárháborús kalandregény, csak indiánok helyett spoiler marslakókkal, arizóniai hegyi oroszlánok helyett soklábú, varangyfejű kutyabestiákkal meg szőrtelen, négykarú gorillákkal, spoiler földi katonával és megmentendő hercegnővel.

Roppant egyszerű, mégis szórakoztató, könnyed, képzeletet megmozgató olvasmányt kínál. A főszereplő, John Carter százados, miután látszólag elhalálozik a Földön egy meglepő testenkívüli élményben a Marsra kerül. Teljesen meztelenül, de ezzel nem lóg ki a közegből: a Marson ugyanis mindenki pucér. :) off Aztán megismerkedik a bolygó őslakosaival, kivívja tiszteletüket, de a címszereplő (pontosabban: Hélium hercegnőjének) megmentésével belebonyolódik a zöld és vörös marsiak katonai-politikai játszmáiba, hogy aztán az idegen bolygó hősévé váljék off.

Egyes szám első személyben mesél végig, mert Carter kalandjait egyfajta emlékiratként mutatja be az olvasónak. A „science” oldalát tükrözi, hogy minden új dolgot, amivel találkozik a főhős, igyekszik részletesen leírni és a működését megmagyarázni (pl. a két hold hatását a fényviszonyokra, a marsi terepet, időjárást, a különféle eszközöket, a lényeket, a szokásokat stb.), de a jóval Burroughs halála után elért modern tudományos felfedezések jobbára mindenben ellentmondanak a szerző ábrázolásának. Javarészt tehát a képzelet teremtette Barsoomot spoiler és a hősmesei vonal is inkább a „fantasy” jelleget erősíti.

Számos stíluseleme miatt alapvetően a ponyvairodalomba sorolják – eredetileg részletekben jelent meg egy magazinban – de inkább úgy érdemes emlékezni rá, mint a science-fiction és fantasy elegyítésének egyik úttörője, egy klasszikus, ami rengeteg jövőbeli alkotóra erős hatást gyakorolt. Bizony, George Lucas a Star Warshoz és James Cameron az Avatárhoz rengeteget merített belőle. De felfedezhető egy-egy itteni jelenet vagy motívum Bradbury, Heinlein, Jack Vance, Clarke, Moorcock, Alan Moore műveiben, sőt, még Lovecraft ezüstkapujánál is. Carl Sagan képzeletére is, illetve a vietnámi háborúban, hazájuktól távol, merőben idegen környezetben küzdő katonákat is bevallottan erőt merítettek a másik bolygón háborúzó John Carter történeteiből. Továbbá a planetáris románc – ami a nevével ellentétben a romantikus regényekkel nem rokon (link és link) – nagyhatású úttörője is.

Bennem leginkább a gyerekkori Karl May olvasmányok hangulatát idézte vissza a mesélős-felfedezős-kalandos jellege. Roppantul élveztem ezt a 100. évfordulóra megjelent Szukits kiadást, Szántai Zsolt gördülékeny fordításával – ennek borítóján hellyel-közzel a könyvbéli ábrázolás köszön vissza (a hátasokat és a ruházatot kivéve, és persze felcsillámolva a Disney fényeivel). Szívesen látnám a teljes 10+1 kötetes sorozatot magyarul. off

>!
Szukits, Szeged, 2012
276 oldal · ISBN: 9789634972389 · Fordította: Szántai Zsolt

Edgar Rice Burroughs: A Mars hercegnője

Edgar Rice Burroughs: A Mars hercegnője

EGY ISMERETLEN VILÁG
John Carter titokzatos körülmények között a Mars bolygóra kerül, ahol a zöld emberek, a vad tharkok foglyul ejtik. Itt ismeri meg Dejah Thorist, Hélium hercegnőjét. Roppant távolságok, halálos ellenségek és ismeretlen veszélyek választják el őket a szabadságtól és egymástól.