Gaura_Ágnes IP értékelése


Gaura_Ágnes IP>!
Theodora Goss: Az alkimista lányának különleges esete

Én erről a regényről egyszer már írtam értékelést – miután az angol kiadást olvastam. De mivel most elolvastam magyarul is, hát ide is bemásolom olvasásra buzdító szavaim, hátha többen kedvet kapnak az olvasáshoz. :) Szóval:

Theodora Goss magyar származású írónő, ez pedig az ő magyar utalásokkal is ellátott, tényleg minden tekintetben fantasztikus regénye. A legegyszerűbb, ha viktoriánus crossoveres fan fictionként vesszük kézbe, melyben főszerepet kapnak a tizenkilencedik század híres szörnyalakjai, azok közül is elsősorban – bár nem kizárólagosan – az őrült tudósok női teremtményei. De mivel ez egy nyomozós történet (épp az őrült tudósok, elveszett apák utáni nyomozás a téma), így természetesen nem hiányozhat Sherlock Holmes és Dr. Watson sem! OK, aki ezek után nem akarja elolvasni, az ne is tekerjen lejjebb, de azért még írnék pár érdekességet a regényről, mert tényleg nagyon szerettem.

A regény számomra izgalmas része ott kezdődik, hogy aki írta, az ha nem is az őrült tudós szemszögéből, de mindenképpen az elhivatott tudós, irodalmár szemszögéből nyúlt ezekhez az alapszövegekhez, s gyúrta egybe az anyagot koherens regénnyé. A végeredmény:

1) Szörnyirodalom, melyben a szörny a kor kulturális lenyomata, és így egyszerre beszél a tizenkilencedik század kultúrtörténetéről, (nagyon precíz korismerettel rendelkezve) és saját jelenünk problémáiról;

2) Feminista regény, melyben a szerző párhuzamba állítja a szörnyek és a nők társadalmi helyzetét, kiemelve azt, hogy mindkét csoportban mekkora felelősség terheli a férfiakat – de hangsúlyozva azt is, hogy a határokon túl lehet lépni, nem minden férfi őrült tudós, ugyebár, illetve a szörny nem egy stabil, bebetonozott fogalom;

3) Olyan szöveg, ami dialógust folytat az alapművek irodalomkritikáival. Különösen Ellen Moers feminista Frankenstein-olvasatát kell megemlíteni itt, a regény nagyon szépen fókuszál a teremtés-motívum mint a Female Gothic egyik alappillére elgondolásra.

4) Olyan formabontó narrációt, amely tovább erősíti a teremtés mint alkotói folyamat értelmezését – és a regényt is egyfajta szelíd szörnyként, az alkotótól származó kreatúraként értelmezi, ahol a legfontosabb szempont, hogy mindenki „hangja” érvényesülhessen, a korábban marginalizálódott szereplők, az elnyomottak saját hangon szólalhassanak meg. Női hangok ezek, a férfi karakterek miatt korábban érvényesülni nem képes szörnyek feltámasztásának szövegében. Ami a narrációt illeti: a történetet úgy ismerjük meg, hogy éppen regény íródik belőle, az egyik szereplő ugyanis pénzt kíván keresni a kalandok publikálásából – a többi karakter pedig folyamatosan kommenteli a leírtakat (illetve egy-egy részt megír belőle, mert mindenki saját maga írja meg a személyes történetét). Ez néha önigazoló vagy önreflektív, magyarázó tevékenység, időnként okos kontextualizálás, de javarészt karakterépítés, illetve kultúrtörténeti okítás, még ha sokszor nem is tűnik annak. A vége pedig írói hitvallás. <3

Mit mondjak még? A folytatásban a karakterek nemcsak Bécsbe utaznak, hanem Budapestre is – és akkor most muszáj eldicsekednem azzal, hogy én már jártam a regénybeli Dracula rezidenciájában… ;)


Theodora Goss: Az alkimista lányának különleges esete

Theodora Goss: Az alkimista lányának különleges esete

Miután nagybeteg édesanyja elhunyt, Mary Jekyll kénytelen szélnek ereszteni házanépét. Hajdan jónevű orvos-tudós édesapja, dr. Henry Jekyll tisztázatlan körülmények között távozott az élők sorából, így az ifjú hölgy szűkös időknek néz elébe. Ám hamarosan ennél is több fejtörést okozó problémákkal kerül szembe, kezdve nyomban egy vadóc leányzóval, és a gyanúval, hogy apja hajdani barátja, a gyilkossággal vádolt Edward Hyde talán még életben van. Mary már csak megélhetési okokból is kénytelen a rejtély nyomába eredni, s ehhez nem mástól kap segítséget, mint a híres detektívtől, Sherlock Holmestól, és az ő krónikás hajlamú társától, dr. Watsontól. Ahogy nyomozásuk kibontakozik, úgy lépnek a színre újabb, a viktoriánus kor krimi- és természetfeletti horror irodalmából ismerősnek tűnő szereplők, hogy ki-ki megpróbálja megfejteni vagy épp elfedni a szálakat, melyek egy hajmeresztő dolgokra képes, titkos társasághoz vezetnek.

A magyar születésű, de Amerikában felnőtt Theodora Goss trilógiájának első része letehetetlenül izgalmas, ám nemcsak kalandokban, de emlékezetes szereplőkben, humorban és egyéb rabul ejtő elemekben is gazdag történet, mely 2018-ban megkapta a legjobb első regénynek járó Locus-díjat, és jelölték a Nebula- és World Fantasy-díjakra is.