Csabi P értékelése


Csabi P>!
Nádasdy Ádám: Milyen nyelv a magyar?

Nádasdy korunk irodalmi rocksztárjává nőtte ki magát. Az utóbbi öt évben egy sikeres esszékötettel indított, majd jött két verseskötet, amelyikből a második elnyerte az Aegont, és legújabban a Merítés-díjat is, frissiben megjelent egy novelláskötete, valamint nyíltan vállalt, és okosan kezelt melegségével is sok szimpatizánst szerzett. Ezek után nem csoda, hogy bedobta a gyeplőt a lovak közé, és arcátlan módon megjelentetett egy nyelvtankönyvet. Hát ki olvas már nyelvtankönyvet – azokon kívül, akiket kényszerítenek erre? Na mondjuk én, meg még jó páran a Molyon, úgy tűnik.

Nehezen emlékszem már vissza, hogy én mennyire szerettem/utáltam a nyelvtant, igaz, olyan régen volt már, hogy akkor még bura volt a búra, és mammut a mamut. Arra már jobban emlékszem, hogy amikor fiam tanult nyelvtant a 2000 körüli években, akkor éppen akadémiai anyaggal tömték az általános iskolások fejét, örök életre megutáltatva velük még a nyelv fogalmát is. Nádasdy ezen a kártételen próbál valamit enyhíteni ezzel a zsebkönyvvel. Zsebkönyv, mert ekkora terjedelemben nem lehet minden témát érinteni, és az érintetteket sem lehet minden ízében kifejteni. De arra éppen elég, hogy feltárja a nyelvvel kapcsolatos legfontosabb tudást, az eredettől kezdve a szerkezet fontosságáig. És, mint minden jó tanár, ezt szórakoztató módon tudja előadni, azt is elérve, hogy egy-egy fejezet végén bosszankodjon az ember, hogy ebből nincs több.

De mégsem ez a legfontosabb erénye ennek a könyvnek. Inkább az, hogy tudományos gondolkodásra nevel. A nyelv is egy tudomány, méghozzá az a fajta, ahol szabályok alapján lehet bizonyítani tényeket, így könnyű a kóklerek orrára koppintani, amikor előállnak a sumér rokonsággal, meg hasonló badarságokkal.
De rávilágít arra is, hogy a nyelvek rokonságában nem a szókészlet hasonlósága a perdöntő, hanem a nyelv szerkezeti felépítése. Sőt, ad absurdum, olyan kijelentéseket is megenged magának, hogy a magyar nyelv semmivel sem különlegesebb, mint más nyelvek, nem szebb, és nem is a világ legnehezebb nyelve, szóval akik erre építették eddig fészbúkon edzett nemzeti büszkeségüket, azok, sajnos, más irányba kell kutakodjanak (jajj, csak ne a gasztronómia!). És még csak nem is vagyunk kis nyelv, úgy a 40. hely környékén mozgunk a világ beszélt nyelvei között, attól függően, hogy éppen hogy áll a kormány népesedéspolitikája.
Szóval, ha tudni akarsz valami érdemlegeset a nyelvről, amit mindennap használsz, ez a te könyved.

9 hozzászólás

Nádasdy Ádám: Milyen nyelv a magyar?

Nádasdy Ádám: Milyen nyelv a magyar?

„Miért finnugor nyelv a magyar? Nos, azért, mert a nyelvészek ezt állapították meg. Ez bizony ilyen egyszerű. A gombák nem növények. Miért nem? Mert a biológusok ezt állapították meg. A gombák ugyanis nem tudják a szenet a levegőből fölvenni, mint a növények – tehát nem növények. Egyébként én úgy ránézésre növénynek mondanám őket, hiszen a földből nőnek ki, és nem tudnak elszaladni, de úgy látszik, az én kritériumaim nem mérvadóak.”
Ez a kis könyv a magyar nyelv iránt érdeklődőknek szól. Igyekeztem érdekes dolgokat elmesélni erről a gyönyörű nyelvről (ezt mint magánember mondom; a nyelvészet nem ismeri a „gyönyörű” fogalmát!), de célom nem a kimerítő leírás volt. Se nem tankönyv ez, se nem kézikönyv – viszont remélem, sokak érdeklődését fel tudja kelteni, és előveszik a könyv végén felsorolt további olvasmányok valamelyikét. Néhol azért eléggé szakszerű leszek, mert muszáj megmutatni, hogyan dolgozik a nyelvész és milyen alapon teszi megállapításait – hogy mi az a „gyök”, mi bizonyítja a finnugor eredetet, miért nincs egyszerűsödés, miért olyan nehezen érthető a Halotti Beszéd, miért tér el a helyesírás a kiejtéstől, és így tovább.
Az itt leírtakat (néhány dologtól eltekintve) nem én találtam ki, hanem tudós elődeim és mai kollégáim vették észre, kutatták ki és írták meg.

Nádasdy Ádám

Hirdetés