Ivenn P értékelése


Ivenn P>!
Susanna Clarke: Piranesi

A Piranesi az a könyv, ami a kedvencemmé is válhatott volna, de végül nagyon felemás érzéseket hagyott bennem.

Tökéletesen indult. A főhősünk, Piranesi egy furcsa, háromszintes házban tengeti mindennapjait, végtelen, labirintusszerű „csarnokok” (szobák) útvesztőjében, rengeteg, de rengeteg szoborral körülvéve. Ebben a házban folyamatosan jelen van a víz közelsége, a legalsó szinten csapdosnak a hullámok, de dagály idején még Piranesi lakóterét, a középső szintet is uralma alá hajthatja a tenger.
Erről a furcsa, tengerközeli, mégis zárt világról eleinte ennél többet nem is tudunk igazán meg, akárcsak magáról Piranesiről sem, és Clarke-nak elképesztően jó érzéke van az információmegvonáshoz. Ahogy haladunk előre a könyvben egyre több és több izgalmas kérdés merül fel: mégis hol a fenében vagyunk? Ez a főszereplő fejében játszódik vagy ez a valóság? Megbolondult vagy teljesen épelméjű? Az akaratán kívül bezárták őt ebbe a labirintusba vagy ő választotta ezt a magányos életmódot? MI A FENE TÖRTÉNIK ÉS MIÉRT??
Ezeken a kérdéseken a tíz körmömet lerágtam, annyira felcsigázott, hogy mégis hova fog kifutni az egész. Legutoljára Patrick Ness: Soha nincs vége könyvében éreztem ekkora mindfuckot, ennyi idegtépő feszültséget a tudatlanságtól. Szinte letehetetlennek éreztem a könyv elejét, annyira izgalmas volt és annyira vártam az epikus fordulatot.

Aztán a könyv felénél nagyot koppantam. Lehet én vagyok túl rutinos olvasó (habár nem hiszem, hogy csak én jártam így), de azon a ponton az igazság szinte teljes mértékben kirajzolódott előttem és teljesen összeállt a kirakós. A nagy katarzis-élmény viszont elmaradt, csak egy szemöldökfelhúzással konstatáltam, hogy „aha, szóval ez az igazság”. Onnantól fogva mindig két lépéssel Piranesi előtt jártam, és az olvasási élményemet leginkább az idegesség és az unalom jellemezte, mert már alig maradtak számomra rejtélyek. Legszívesebben néha megráztam volna a főszereplő vállát, hogy „Légy szíves, ne legyél már ennyire ostoba! Tedd már össze fejben, hogy mi történik, annyira egyértelmű!”. Megőrjített.
A történet vége sem tartogatott nekem már semmi nagyobb izgalmat, habár végig faltam a lapokat, mert már nagyon érdekelt, hogy mégis mit fog ebből kihozni a szerző.

Összességében megértem azokat, akiknek ez nagyon tetszett. Van egy művészies, filozofálgatós bája, ami ha éppen a megfelelő hangulatban vagy, akkor nagyon behúzhat és elkápráztathat. Mostanában viszont annyi szépirodalmi stílusban írt weirdet/gótikus irodalmat olvastam, hogy Clarke csak egyetlen író lett a sok közül. A végére én inkább csak elvontnak éreztem az egészet, mint igazán szépnek, habár a lezárás a maga nemében nagyon el lett találva.
Úgy gondolom, hogyha nem jöttem volna rá ilyen hamar az igazságra, ha úgy a háromnegyed részéig agyalgatnom kellett volna, akkor jobb szájízzel csuktam volna be a könyvet. Így sem mondanám azt, hogy nem éri meg elolvasni, de nekem csak egy szimpla „jó” szinten maradt.


Susanna Clarke: Piranesi

Susanna Clarke: Piranesi

A Hollókirály szerzőjének mámorító, hipnotikus új regénye, mely egy álomszerű, alternatív valóságban játszódik.

Piranesi háza nem hétköznapi épület. Termei végtelenek, folyosói végeláthatatlanok, falait pedig sok ezer különféle szobor borítja. A labirintusszerű csarnokok közt egy bebörtönzött óceán terül el, hullámok emelkednek mennydörögve a lépcsőházakban, pillanatok alatt árasztva el a termeket. De Piranesi nem fél; ismeri a dagályokat, ahogyan a labirintusban is eligazodik. Élete a ház felfedezéséről szól.

Rajta kívül még egy ember él a házban, a Másik nevű férfi, aki hetente kétszer meglátogatja Piranesit, hogy a segítségével a Nagy és Titkos Tudás nyomára bukkanjon. De kutatásai során Piranesi bizonyítékot talál egy harmadik személy létezésére is, és egy szörnyű titokra kezd fény derülni, mely a Piranesi által ismert világon túlra nyit kaput.

Susanna Clarke várva várt második regénye lenyűgöző új világba vezeti az olvasót: egy meglepő képekkel és szürreális szépséggel teli végtelen labirintusba, melyet dagályok és felhők kísértenek.

Hirdetés