pinter_bence I értékelése


pinter_bence I>!
Nathan Ballingrud: Szörnyvidék

Ó, hirtelen megütött, hogy ez most a kiemelt értékelés, én pedig az öt csillag ellenére csak egy darab novella fordításán pampogok benne.

Szóval amíg nem írok róla bővebben az Azonnalin, addig hadd jegyezzem meg az alább található okoskodás elé, hogy ez egy remek irodalmi horrorkötet, az elmúlt években az egyik kedvenc olvasmányom volt, és bátran ajánlom mindenkinek, például Veres Attila rajongóinak kifejezetten, ahogy ezt itt egyszer már meg is tettem:

link

Csak átfutó olvasást tartottam, hiszen a könyvet pár éve olvastam angolul, és akkor engem teljesen megvett. Aztán láttam, hogy @phetei kolléga hogy lecsillagozta a könyvet, és bár előfordul, hogy nagyon nem értünk egyet, ez mégis meglepett.

Ballingrud persze nem olyan könnyű olvasmány, hiszen alapvetően ilyen slipstream alkotó, vagy nem is tudom, szóval persze weird meg horror, de ez azért vastagon szépirodalom is, nagyon egyszerűen mondva tényleg nagyon átgondoltak, szépek a szövegei. És az van, hogy szerintem a szövegeinek varázsa a magyar verzió pár fordításából nem jön át annyira. (A legtöbből igen, amennyire beleolvastam.)

Egy példát mondok: a második novella (Wild Acre, magyarul Vad Hold, ami már önmagában is kicsit félrevisz szerintem) úgy indul, hogy megismerjük, milyen esemény történt a főszereplővel, konkrétan azt narrálja végig több oldalon.

Már az első mondat jelezte kicsit, hogy ez a fordítás nem lesz tökéletes. „Három férfi fekszik egy épülő házban.”, ami az eredetiben úgy hangzik, hogy „Three men are lying in what will someday be a house.”. Árnyalatnyi különbség, de pont eléggé vesz el az eredeti mondat érdekes szerkezetéből.

De ami legjobban illusztrálja a dolgot, az az, hogy ahogy a végzetes este narrációjának végére érünk, és jelenetet váltunk, az angol szöveg alapján teljesen egyértelmű, hogy emberünk épp ott, az étteremben, ahol van újraélte megint a traumát, amit most mi olvashattunk, hiszen annak azzal van vége, hogy a visszapillantó tükörben nézi (look) a szörnyet, és az éttermi jelenet úgy indul, hogy ezt kérdezi a feleség: „What the hell are you looking at?” Szinte filmszerű a vágás itt, amiből rögtön összerakhatjuk az ember hat hónap múlva is meglévő nagyon súlyos PTSD-jét, és amit gyakorlatilag teljesen legyalul a fordítás, amikor az éttermi jelenet így indul: „Mi a rossebet bámészkodsz?”

Belelapoztam még pár novellába, egy-kettőt végig is olvastam, vannak köztük ennél jelentősen jobban sikerült fordítások is (mármint persze csak szerintem), de az öt csillag azért annak szól, hogy alapvetően nagyon jó novellák ezek.

9 hozzászólás

Nathan Ballingrud: Szörnyvidék

Nathan Ballingrud: Szörnyvidék

Nathan Ballingrud első novelláskötete az emberi psziché sötét zugaiba invitálja az olvasót, egyszerre felvillanyozó és megrázó élmény. A történetek szörnyekről szólnak: igaziakról és a képzelet szülötteiről, a bennünk létezőkről és a külvilágban jelen lévőkről. Néha szülők, máskor szeretők arcát viselik, vagy éppen a miénket. Olykor a szeretet hajtja őket a legvégsőkig, hogy megváltást nyerjenek, vagy valami örökre eltörjön bennük. Mindannyian a legmagányosabb pillanatukból próbálnak menekülni, hol saját maguk, hol valami más borzasztó dolog elől.

Ballingrud prózája erőteljes és ellenállhatatlan. A Szörnyvidék a 2013-as megjelenését követően hatalmas kritikai sikert aratott, a modern horror új kiválósággal gyarapodott. A kötet megkapta a Shirley Jackson-díjat, és jelölték a Bram Stoker-, World Fantasy- és British Fantasy-díjakra is, miközben a Hulu adaptálja képernyőre a novellákat.

„Egy jó horror nem csupán megmarad az emlékezetedben, hanem sokáig kísért. Ballingrud írásai mind ilyenek, érzelmi gyomrosokkal sorozzák az olvasót. Borzasztó kétségek és rémek uralják a novellákat, ám gyakran pont a természetfelettitől kell kevésbé tartani.”
– Arkham Digest

Hirdetés