rheinfuss értékelése


rheinfuss>!
Matt Ruff: Lovecraft földjén

Miközben az angolszász világban elég nagy kritikai siker a könyv, (a goodreads-en 4 csillag fölötti az átlaga), addig itt a molyon igen megosztó értékelések születnek róla. Bennem is vegyes érzések voltak az olvasás során, és bár én nagyon szeretem a sajátos amerikai közeget és benne főleg a déli államokban játszódó történeteket, végül egészen más dominált a kötetben.

Egyrészt szerintem ez megint olyan témát járt körül, melyet számunkra nehéz igazán jól értelmezni, mert bár itthon is tudnánk hasonló analógiát találni a kirekesztés, gyűlölet és megkülönböztetés témakörében, mégiscsak kimaradt (szerencsére) a rabszolgaság Magyarországon, és annak mindenféle következményei.* Másrészt a könyv irodalmi előképei is nagyrészt hiányoznak, szinte csak a címben szereplő szerző művei jelentek meg nagy számban (teljes egészében? ebben nem vagyok biztos), míg a többi Lovecraft köpönyegéből kibújt szerző műveinek töredékeit ismerjük itthon, és azt is csak egy szűk réteg.** Szóval azt gondolom, hogy a regény (novellafüzér) elsősorban azért emelte bele Lovecraft nevét a címébe, mert mint az 1920-30-as évek legismertebb „weird tales” írója egymaga szimbolizálja azt a stílust, azokat a „furcsa”, rémisztő (ponyva?) történeteket, melyek sajátos hangulata valamennyi fent említett szerző sajátja, és mivel ezek alig ismertek itthon, vagy nekem nagyrészt kimaradtak, ezért zavarba ejtő a kötet, hiszen nincs meg az irodalmi háttértudásom a teljes élvezhetőséghez. És az is tény, hogy ezeknek a történeteknek a főszereplői mind fehér, középnyugati, sokszor értelmiségi figurák voltak, így adta magát az ötlet, hogy teljesen kifordítva a világukat, fekete szereplőket helyezzen a középpontba, ezzel rámutatva arra a valóságra, melyben mintegy 50-60 évvel ezelőtt az amerikai hétköznapok megkülönböztetett és nagyrészt gyűlölt amerikai kisebbsége élt. Mert afelől nincs kétségem, hogy számukra a mindennapok igazi horror történetek voltak.

*Nyilván nálunk más események és annak hatásai terhelik történelmünket és azon keresztül a mindennapjainkat.
** A Deltavisiont és a TBA Könyvek által kiadott Azilum kiadványokat ismerem leginkább, valamint az Attraktor kiadó próbálkozik az utóbbi években a híres/hírhedt ponyva magazin, a Weird Tales történeteiből válogatni, és természetesen a Magyar H. P. Lovecraft Társaság is ápolja a fő képviselő emlékét.

3 hozzászólás

Matt Ruff: Lovecraft földjén

Matt Ruff: Lovecraft földjén

„A Lovecraft földjén valószerűtlen felütéséből egy szórakoztató, gyors, izgalmas és nagyhatású regény kerekedik.”
Neal Stephenson

1954, Chicago. A huszonkét éves leszerelt katona, Atticus Turner édesapjának nyoma vész, ezért felkerekedik, hogy megkeresse. Vele tart George bácsikája, a Néger útikönyv szerkesztője, és gyerekkori barátja, Letitia is. Útjuk Samuel Braithwhite vidéki kúriájához vezet New Englandben, arra a birtokra, ahol annak idején Atticus ősei rabszolgaságban senyvedtek. Menet közben nemcsak a fehérek Amerikájának hétköznapi borzalmaival szembesülnek, hanem olyan ártó szellemekkel is, amelyek mintha George kedvenc fantasztikus történeteiből lépnének ki.

Atticus az apja keresése révén rábukkan egy titkos szektára, melynek rejtélyes szertartásában történetesen ő maga hivatott kulcsszerepet játszani. Ahhoz, hogy élve megússza a kalandot, olyan dolgokra kényszerítik, amelyek a Turner-klán pusztulásához vezethetnek.

A Lovecraft földjén időn és téren átívelő, varázslattal, hatalommal, reménnyel és szabadsággal játszadozó, elsöprő erejű kaleidoszkópja két fekete család egymástól sokban különböző tagjain keresztül rajzolja meg a rasszizmus portréját, annak máig kísértő, szörnyűséges hatásait. Matt Ruff kozmikus horrorból, gótikus fantasyből és tudományos fantasztikumból táplálkozó regénye egyöntetű kritikai sikert aratott mind a szépirodalmat, mind a sci-fit/fantasyt olvasók körében, ráadásul 2020-ban sorozatra adaptálta az HBO.

Hirdetés