FélszipókásŐsmoly  értékelése


FélszipókásŐsmoly >!
Andrzej Sapkowski: A megvetés ideje

Mindig nagyszerű az újabb részbe fogni off – a cselekmény ritmusa, a párbeszédek, a szereplők kidolgozottsága, árnyalt személyiségük mind harmóniában működnek, rendkívül élvezetes olvasmányélményt nyújtva. Visszatért a kemény, tökös Geralt, a harci jelenetek, a taktika, a sérülések jellemzése mind igen szemléletes és változatos. Ciri egyre vagányabb, ahogy felnő, de többnyire még dacos kislányként viselkedett a könyvben. :) Yenneferről kiderült, hogy nagyban játszik. Kökörcsinnek meglepően jól állt az a kevés szerep, amit kapott. A régi és új mellékszereplők emlékezetesek, ahogy az eddigi kötetekben – a szerző nem hagyta kidolgozatlanul egyiküket sem.

Viszont ez az első Vaják könyv, amiben zavart a nyelvezet: túl soknak találtam a latin/görög/francia eredetű kifejezést spoiler. Rejtvényfejtéshez jó szókincsbővítő, de szerintem szükségtelen volt ennyire elvinni ebbe az irányba a stílust. Aztán erre még rá is játszott az egyik fejezetben a Professzor szándékosan todományoskodó beszédstílusa (írói önparódia?). De ezt leszámítva, amikor magyar szavakat használt, nagyon élvezetes volt olvasni.

Sapkowski ismét megcsillogtatta közgazdász elméjét, és a politika mellett komoly bankászati szálakat vonultatott fel, kereskedelmi szakkifejezésekkel, középkori lengyel súlymértékkel (grzywną – vagyis grzsivna, amiből az ukrán pénznem, a hrivnya is származik). De az országokon átívelő háború gazdasági következményeinek részletes taglalása is különlegesség lehet az egyszerűbb fantasyhoz szokott olvasóknak (mint én :D). Tetszett, hogy a háború elmesélésénél nemcsak a védők, de a hódítók oldalán álló „köztisztviselők” (kamarások és nótáriusok) szemszögéből is bemutatta mindazt, amivel számolni kell a harcok előtt, alatt és után.

Itt térnék rá arra, hogy a fülszöveg ellő egy csomó fordulatot, ami a könyv közepén, illetve utolsó harmadában várható – köszi GABO :-/ off

A könyv csúcspontja a varázslók bankettje, zseniális az egész ábrázolása, minden mondata arany. Már a Pénz kérdése című novellában is érzékeltette Sapkowski, hogy az ilyen nemesi összejövetelekben igazán remekel. Páratlanul élvezetes párbeszédek és társas összjátékok közepette link a mellékszereplőket is megismertette, ráadásul Yen és Geralt kapcsolatában is különleges jelentősége van e fejezetnek. A regény megítélése itt fordult számomra nagyot, pontosabban: szerezte vissza az eddigi részek imádott hangulatát és lendületét, ami kitartott egészen a könyv végéig. Az utolsó két fejezetben emlékeztet rá, hogy a játékokhoz és a novellagyűjteményekhez képest nem Geralt, hanem Ciri a Vaják-saga valódi főhőse.

Tartalom/történet: ★★★★★ (a közepétől kezdve nagyon beindult, megérdemli az 5-öst)
Szereplők: ★★★★★ (több érdekes új alak is feltűnik, köztük a nilfgaardi Cahir)
Nyelvezet/fordítás: ★★★★☆ (amíg magyar, páratlanul jó minőség)
Borító: ★★★☆☆ (mint rajz nem rossz – azonban egyes közlemények szerint ez Yennefer akarna lenni, viszont semmi köze ahhoz, ahogy a szerző jellemzi a könyvben)
Nyomda: ★★★☆☆ (itt még nem, de a következő könyvnél már végre "cserélt patront").

>!
GABO, Budapest, 2020
408 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634069263 · Fordította: Kellermann Viktória

Andrzej Sapkowski: A megvetés ideje

Andrzej Sapkowski: A megvetés ideje

Hogy megvédje a rábízott Cirit, Ríviai Geraltnak messzire kell küldenie a vajákok otthonától, hogy Yennefer, a varázslónő szárnyai alatt tanuljon. A varázslógyűlésben azonban puccs készül, miközben kitör a háború. Geralt egy súlyos sérülés után az életéért küzd… Ciri pedig, akinek kezében a világ sorsa nyugszik, eltűnik.

Andrzej Sapkowski 1948-ban született Lengyelországban. Hazája egyik leghíresebb és legsikeresebb szerzőjének számít. A World Fantasy Életműdíjjal kitüntetett szerző Vaják-sorozatával nemzetközi sikert aratott, könyvei alapján képregények és számítógépes játékok is készültek, 2019-ben pedig a Netflix forgatott belőlük sorozatot Henry Cavill főszereplésével.

Hirdetés