zsofi0604 értékelése


zsofi0604>!
S. A. Locryn: Gyufaláng

Azzal kezdeném, hogy: Hűha, ez most meglepett! Nem szoktam háborús könyveket olvasni, mivel érzékeny lelkű ember vagyok. Ha mégis olvasok, csakis azért, hogy megértsem, miért, mi visz embereket a háború felé. Ezt a könyvet is félve vettem a kezembe. Az első oldalaknál már elfogott a kíváncsiság. Az, hogy nem történt meg, könnyebbé tette az olvasást. Sándor. Vele tudtam együtt érezni a leginkább. Ha abban az időben éltem volna, nem sok jogom lett volna az élethez… Tamás. Mit is mondhatnék? Vele is együtt éreztem, értettem, mit, miért tesz. Tünde. Furcsa volt számomra, csak a végére lett szimpatikus. Néhány oldalt összeszorult szívvel olvastam. Köszönöm az élményt.

4 hozzászólás

S. A. Locryn: Gyufaláng

S. A. Locryn: Gyufaláng

Nemessy Sándor százados önmaga árnyékaként éli életét a hamvaiból épp újjáéledő Budapesten.
1947 karácsony előestéjén talál rá a hadifogságból szabadult őrmesterre. Szép Tamás tudja, hogy meg kell változtatnia a jövőt, és meg kell mentenie a századost, mindig ez a szándék vitte előre.
Megtalálja-e az elhatározást magában, hogy az érzései szerint cselekedjen? Ha lesz hozzá mersze, vajon hagyják-e neki?
Lehet-e két férfi barátságából több egy bizalmatlansággal átitatott korszakban, amikor a másság főbenjáró bűn volt?