Zanbar értékelése


Zanbar>!
R. F. Kuang: Sárkányköztársaság

Ármányköztársaság

Egy háborúban csak vesztesek vannak, és jajj a legyőzötteknek.

Nikan túl van egy külhoni megszálláson, melyet a Mákháború végéré félistenné avanzsált Zsin nyert meg számukra. A főszereplő, most ópium mámorban, kórós önbizalomhiánnyal küzdve, ünnepelt hősként és háborús bűnösként kényszerül az egyszerű zsoldosok életét élni, ami mindezek fényében elég nevetséges…

Több komoly baj is akad ezzel a könyvvel.
– Mint sok író, Kuang is legtöbbször összekeveri a jellemfejlődés-szintlépés fogalmait, és karakterépítő eszközként tekint a hatalom puszta tényére, és folyamatosan megretten attól, hogy Zsint valóban, igazán alámerítse annak mindennapjaiba. Szónokol a sámánok elkerülhetetlen végzetéről, ám némi kislány hisztinél – sajnálom, hogy azt kell mondanom, de ennyi és nem több – nem futja többre. spoiler
– Nem tudtam eldönteni, mennyire vegyem komolyan a történet konspirátorait. Azokat, akiket csak Zsin szemén át látunk és messziről szaglanak., ő mégis újra és újra döbbenten áll az előtt, hogy itten bizony által vannak bahva… akkor is, mikor már a századik alkalmon van túl, mégsem tanult az előző 99-ből. Ezek után nehéz azonosulni ezzel a szállal.
– Újra és újra ugyanazzal a fordulattal él a könyv. Van egy probléma melyet a szereplők nem tudnak megoldani, nosza akkor tuszkoljunk bele varázsütésre valamit, ami feloldja a gondot. Alig pár alkalommal jut szerephez az, hogy muszáj vagyunk magunktól kitalálni valamit, aztán újra és újra, amíg nem jutunk valami megnyugtatóra.
– A kínai történelem folyamatosan megidézésére kerül a történetben, ami a legkevésbé sem baj, ám végtelenül kiszámíthatóvá teszi, hiszen hamar nyilvánvalóvá válik, hogy a megtörténet eseményeket esemény híven használja fel az alkotó, tehát tudjuk, hogy itt vagy ott mi fog történni, vagy mi történt. Így viszont a meglepetés, és a csavar vész el – mondom ezt úgy, hogy én csak felszínesen ismerem a kínai történelmet és nem kizárt, hogy egy nálamnál járatosabb személy nem csak eseményeket és helyeket, de konkrét karaktereket is felismerne!
– Heszperaiak….mmmm spoiler igazából biztosan van valami valódi értelmük….

A magyar fordítást annyiban venném a számra, hogy sok esetben a kijelentő mondat végén pont van – ott ahol nagyon nem kellene lennie.

Viszont mégsem teljesen rossz. Ugyanis olvastatja magát és fluidan szórakoztató, ha létezik ez a kifejezés. Csupán azt kell elengedni, hogy várjon tőle valamit az ember.


R. F. Kuang: Sárkányköztársaság

R. F. Kuang: Sárkányköztársaság

Nikannak a történelem során háromszor is meg kellett küzdenie a túlélésért a véres mákháborúkban. Annak ellenére, hogy a harmadik hadjárat csak nemrég ért véget, Zsin nem tud megfeledkezni arról a kegyetlenségről, amelyet a népe megmentése érdekében követett el. Menekül a bűntudat, a szorongató ópiumfüggés és a tűz isteneként megismert bosszúálló főnix parancsai elől, aki rémes hatalommal ruházta fel.

Bár Zsin nem akar élni, meghalni sem hajlandó addig, amíg bosszút nem áll az áruló császárnőn, aki hátat fordított a hazájának, és szövetségre lépett az ellenséggel. A lány egyetlen reménye, ha belép a befolyásos Sárkány hadúr seregébe. A hadúr arra készül, hogy meghódítja Nikant, elűzi a császárnőt a trónról, és létrehoz egy új köztársaságot.

Ám sem a császárnő, sem a Sárkány hadúr nem az, akinek látszik. Zsin minél több dolognak lesz szemtanúja, annál jobban tart attól, hogy az országa iránt érzett szeretete ismét arra fogja kényszeríteni, hogy éljen a főnix gyilkos hatalmával. Mert már nincs semmi, amit Zsin ne áldozna fel az országa megmentéséért… és a bosszúért.

Hirdetés