Ivenn P értékelése


>!
Ivenn P
Clark Ashton Smith: A sír szava

Nem igazán tudom, hogy mikor fogalmazódott meg bennem, hogy Clark Ashton Smith-től mindent be kell szereznem magyarul, és azt sem tudom, hogy mely volt az a pillanat, amelyben ennyire a szívembe zártam őt. De azon kaptam magam hosszú hónapok után, hogy hiányoznak az írásai, hiányzik a sötét, iszonytató mocsok és az a költői elegancia, amellyel még a legundokabb szörnyetegeket is körül tudja írni. Így hát borzasztóan örültem, amikor hosszas keresgélés után felleltem végre az interneten, majd a kezembe vehettem ezt a rövidke könyvet – vagy jobban mondva retró horror füzetkét –, még akkor is, ha az egész csak kilencven oldal, és akkor is, ha körülbelül a benne lévő novellák szinte mindegyikét már olvastam.
Ez a füzet igazából egy gyűjtői ínyencség: 2004-ben jelent meg a Cherubion kiadói sorozatában, a lapjai már rég besárgultak, a füzetke hátulján pedig arra buzdít a promóció, hogy postán küldjem be a Cherubion Könyvklubba a „tagsági díjat”. :) (Régi szép internet előtti idők…)
Magában a füzetben hat novella található CAS-től, amelyek közül ötöt már a később megjelent Delta könyvekben is megtalálhatunk, de a legutolsó novella, a Morthylla ebben a kötetben olvasható csak, amely igazán különlegessé teszi az élményt. A novellák lényegében vegyesen lettek beválogatva, de vannak köztük igazán erős darabok is: Az utolsó varázslat, Malygris halála, illetve A kettős árnyék szerintem elég meghatározóak CAS életművéből, és nagyon jólesett őket újraolvasni.
Lényegében ez a piciny kötet csak a fangörcsöm enyhítésére szolgált, de nagyon várom már, hogy a MesterMűvek sorozatban végre napvilágot lásson a következő rész, mert még mindig nagyon hiányzik az író. Addig is nagyon örülök, hogy most már minden magyarul megjelent CAS kötetet a polcomon tudhatok, hisz habár a sóvárgásom nem egészen múlt el, de ez egy igazi csemege volt most a rajongói énemnek.

6 hozzászólás

Clark Ashton Smith: A sír szava

Clark Ashton Smith: A sír szava

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Egy ideig csend honolt a kriptában, a varázslók tisztelettudóan meghajolva várták, hogy az uralkodó közölje velük akaratát. Aztán Gadeiron szólásra nyitotta ajkát; és a hangja alig volt több metsző suttogásnál.
– Mit tudtok Malygrisről?
E szörnyűséges név hallatán a varázslók elsápadtak és szemlátomást reszketés fogta el őket.
– Áll Susran szívében egy fekete torony, a legvénebb s a legmagasabb mind között: ott lakik Malygris. Hatalmának éjszakája időtlen idők óta folytogatja Poszeidoniszt; és mi többiek úgy bolyongunk ebben az éjszakában, akár a fogyó hold vetette árnyak. Ő minden királyok és varázslók legfőbb ura és parancsolója. Árnyéka túlnyúlik az óceánon; a messzi Tartésszoszba járó gályákat éppúgy elborítja, mint a tenger habjai fölött szárnyaló halászsasokat.
– Mindez nagyrészt igaz lehet, ami a múltat illeti – tartotta fel karját a király parancsoló mozdulattal. – Jelen idő szerint azonban némelyes kétségek merülnek fel… mivel könnyen meglehet, hogy Malygris halott.
Általános borzongás futott végig a gyülekezeten.

Féltucat remekbeszabott novella és egy vers a dark fantasy klasszikusától.

Hirdetés