Voorhees értékelése


Voorhees>!
Arthur Conan Doyle: A Fehér Sereg

Sir Nigel Loring kalandjainak méltó folytatása ez a könyv az előzmény kötet után, habár, őszintén szólva engem kevésbé szórakoztatott, és az izgalmakból is kevesebb jutott több oldalra. Több volt viszont a hosszú monológ és a látszólag céltalan kalandozás. Ugyanakkor a könyv olvasmányos és érdekes, nemhiába jelent meg a Mesterművek történelmi sorozatán belül.

Kevés manapság az olyan író, aki ennyire könnyen és élvezhetően tudna mesélni. A mai könyvek feszes keretek között mesélnek el egy történetet, sok izgalommal, még több öldökléssel, vérrel és halállal tarkítva, jó nagy pusztítással körítve, különben nem veszi meg a kutya sem. Doyle még mentes volt ezektől az elvárásoktól.

Ragadjuk csak meg a kezét, és hagyjuk, hogy végigvezessen a középkori Anglián, érzékeltetve a kolostori elzárt élet, és a világi élet éles szembenállását. Figyelemmel kísérhetjük egy nincstelen, de bátor és eszes ifjú útját, amikor dicsőséget hajszoló gazdáját Franciaországba kíséri háborúzni. Máris Bordeaux-ban találjuk magunkat, szinte megrészegülünk a sokszínű sokaságtól, a különböző nyelvek keveredésétől, a legkülönfélébb címerek, zászlók és páncélok sokaságától. És máris a francia határvidéken találjuk magunkat, ahol a háborús fosztogatás és a földesúri önkény bizony rányomta a bélyegét a paraszti társadalomra: a lesoványodott, éhező emberek tömege fájdalmas és lehangoló látvány. Hagyjuk, hogy a szerző tovább vezessen minket Spanyolországba, ahol mindig van egy trónigényt támogatni kész külföldi sereg, és csatákból nincs hiány. A valóság azonban sokkal véresebb az elképzelésnél.

Sir Nigel figurája hihetetlenül jól megrajzolt, a lovagkor dicső eszményképének megtestesítője. A többi karakter is szépen simul a történetbe, Alleyne félénk, csodálkozó természete, Hordle John szókimondó stílusa, és Aylward szószátyár természete remekül kiegészítik egymást.

Az mindenesetre látszik, hogy Doyle alaposan utánaolvasott a százéves háború történetének. Nem kétlem, hogy fejből tudta sorolni az összes jelentős angol, francia és spanyol lovagot, a címerekkel, zászlókkal együtt, ugyanakkor a sok felsorolás néhol már nehezen követhető volt és kissé érdektelennek hatott. A szerző szenvedélye, és történelem iránti szeretete mindenesetre átitatja a könyvet.

A kiadónak kritikaként felrónám, hogy nem fordították le az egyébként jelentős számú francia betétszöveget, dalt és szófordulatot. Ezt a hibát a Sir Nigel-ben már orvosolták, de itt sem ártott volna lábjegyzetben feltüntetni a jelentést.

A történetet ne habozzon kezébe venni az, aki könnyed kikapcsolódásra vágyik, és elmerülne egy középkori lovagregényben. Ugyanakkor itt szerelemről kevés szó esik; inkább a kard beszél, vagy a szereplők, és néha kicsit sokat is. Én inkább a Sir Nigel-el kezdeném, szerintem az előzménykötet jobban is sikerült, és jobban megértjük az itteni eseményeket is, ha azt vesszük előre. A fehér sereg egyébiránt egy teljesen különálló történet, könnyed stílusban elbeszélve, egy történelem rajongó írózseni tollából.


Arthur Conan Doyle: A Fehér Sereg

Arthur Conan Doyle: A Fehér Sereg

1366, Anglia, Beaulieu apátsága. Az ifjú Alleyne Edricson elindul, hogy megismerje a világot, mielőtt papi esküt tenne. Hamarosan összebarátkozik Johnnal, a szökevény szerzetessel, és Samkin Aylwarddal, a nőcsábász íjásszal, akik útitársául szegődnek, és elvezetik őt Sir Nigel Loring várába. Alleyne azonban az apátságon túli élet árnyoldalát is megismeri: a kegyetlen angol igazságszolgáltatást, valamint soha nem látott bátyját, Minstead álnok parasztgazdáját, akitől meg kell mentenie a szépséges és eszes Maude-ot. Barátai segítségével aztán a legendás Fehér Sereg tagja lesz – hiszen minden seregben szükség lehet egy papra –, s így egyenesen a százéves háború közepébe csöppen.

A Fehér Sereg tagjai, akárcsak vezetőjük, nemes- és vidám lelkű íjászok, akiket lovagias, veszélyes és nem egyszer humoros kalandjaik Angliából egyenesen Franciaországba, majd a spanyol Pireneusok magaslatai közé sodornak…

1891-ben, mielőtt papírra vetette volna a huszadik század legjelentősebb detektívtörténeteit, Sir Arthur Conan Doyle megírta kalandregényét, A Fehér Sereget, amit a valaha volt „legteljesebb, legkielégítőbb és legnagyratörőbb” alkotásának nevezett.

Hirdetés