Popovicsp87 P értékelése


>!
Popovicsp87 P
H. P. Lovecraft: Howard Phillips Lovecraft legjobb művei

Lovecraft írásai az 1920–1930-as években valóban eléggé rémisztőnek hathattak, és nem csodálom, hogy igazi kultíró lett belőle az évek során. Világával először a Dark Corners of the Earth (DCotE) videójátékkal szembesültem, és azonnal megragadott. Sajnos eléggé sokat vártam e kötet olvasásával, de megpróbálom visszaadni élményemet.

Cthulhu hívása (1926): itt igazából a Cthulhu-mítoszt mutatja be, középpontban furcsa faragványokkal.

Árnyék Innsmouth felett (1931): egyes elemei megmosolyogtatóan ismerősnek tűntek a DCotE után, az eltorzult város nagyon hangulatos, és tovább építi a Cthulhu-mítoszt.

Árnyék az időn túlról (1934-1935): szerintem minden testrabló történet alapja lehet, és jól megmutatja az Yth-ek kultúráját. Szintén a DCotE-t ihlette.

Az őrület hegyei (1931): nagyon jól indul, a Déli-sark felfedezése nagyon hangulatos. Aztán beüt valami, és bár kapunk egy hosszú leíró részt, rém szenvedős és unalmas volt. Vagy három napig olvastam, nagyon nem haladtam vele, bár pár része érdekes volt.

Eryx falai közt (1936): erre nem számítottam, kaptam egy sci-fi novellát, kicsi klausztrofóbiával. Az ötlet érdekes, a megvalósítás viszont nem túl tudományos, persze nem hiszem, hogy abban az időben bárki tudta volna a vénusz légkörét elemezni.

Szín az űrből (1927): ez ie eléggé érdekes volt, az űrből érkező valami, és hatása nagyon jól le lett írva.

Rémület Dunwichben (1928): egy ezoterikus család a Földre idéz valamit, hogy megtisztítsa, nagyon hangulatos.

A kívülálló (1921): eléggé fura, a tükör által megpillantott önmagunkat juttatta eszembe.

A patkányok a falban (1923): kísértetházas horror, ami rövidsége ellenére is érdekes.

Erich Zann muzsikája (1921): vajon létezett- e mindez, vagy csak az elbeszélő találta ki?
Leginkább így tudom értelmezni.

Kép a házban (1920): rövidsége ellenére ez is tetszett, egy „áldozati kannibalizmust” lehet látni.

Randolph Carter vallomása (1919): mocsaras horror, ismét az őrületé a főszerep.

A novellák többségét nagyban javítja az E/1.-es elbeszéleés, ami így közelebb hozza mind a cselekményt, mind a szereplőket. Átérezhetjük félelmüket.
A leíró részek néhány helyen kicsit hosszúra nyúlnak, de nem zavaróak, adják a hangulatot.

>!
Szukits, Szeged, 2011
480 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634972150 · Fordította: Bihari György, Galamb Zoltán, Gálvölgyi Judit, Kornya Zsolt, Sóvágó Katalin
5 hozzászólás

H. P. Lovecraft: Howard Phillips Lovecraft legjobb művei

H. P. Lovecraft: Howard Phillips Lovecraft legjobb művei

Legtöbbünkben talán nem is tudatosul a tény, hogy H. P. Lovecraft képzeletének rémisztő szüleményei a mai napig velünk élnek, és mintegy köztünk járnak, körbevesznek minket. A Cthulhu-mítosz messzi csillagokból ideszármazott fajaira és „más isteneire” a földi civilizációt fenyegető idegen lényekben ismerhetünk rá, míg Arkham a filmeknek és képregényeknek köszönhetően mostanra a degeneráltság és a téboly jelképe lett. Hosszasan sorolhatnánk még a hasonló hatásokat.
A jelen gyűjtemény az ősforrásokat mutatja be, és ugyan minden válogatás elkerülhetetlenül szubjektív valamennyire, a kötetbe beválasztott rövidebb-hosszabb elbeszélések egytől egyig a rajongók által legkedveltebb, a kritikusok elemzéseiben legnagyobbra tartott művek közül kerültek ki, és együttesen vitathatatlanul a lovercrafti életmű esszenciáját képviselik.

Hirdetés