BBetti86  értékelése


>!
BBetti86 
J. Goldenlane: Papírtigris

Már maga a cselekmény sem tudott lekötni. Adott egy keleti hercegnő, akinek érdekházasságot kell kötnie egy barbár nemessel. A helyszínre utazik, ahol már maga a személye is intrikák tárgya lesz. Kicsalják a palotából, jól elveszik a városban, közben rájön, hogy a vőlegénye milyen álnok egy teremtmény. A testőre meg rohan utána, igyekszik biztonságban tartani és hazajuttatni. Menekülős, össze-vissza kavargós, igazából sehova sem tartó sztori. Nekem ez így kevés.
Talán jobban tetszett volna, ha bejön a humora. De sajnos a paródia és az ilyen poénok, amiben nem találom magam. Van pl. egy olyan jelenet, amikor a testőr, Ho Tarasin Mitana véletlenül meglátja a hercegnő arcát. Utána azon mereng, spoiler Normálisak ezek?
Ebből is látszik, a szereplők sem nyerték el a tetszésem. Alig tudok meg róluk valamit, és pusztán az alapján kellene őket kedvelnem vagy sem, hogy segítenek vagy gátolják a hercegnőt és testőrét. Akik szintén elég üres figurák. Az egyik egy szinte más világban élő nemes, a másik meg egy elvakult, hűséges katona. Igazság szerint egy rész volt, amit a jellemük miatt élveztem: amikor Róka beolvas Ji-Mir hercegnőnek, hogy mennyire megvetendő, hogy még a nevét sem tudja a férfinak, aki az életét kockáztatja érte.
A világa fantasy neveket kapott ugyan, de felismerni mögötte Kínát és Velencét, középkori környezetben. Ezzel nem is lett volna bajom, ha nem veszem azt észre magamban, hogy a regénybeli nevek helyett magamban pl. a várost Velencének hívom. Mert nem az.
Végül, nagyon nem szerettem magát a szöveget sem. A keletiek beszéde olyan nyakatekert és mesterkélt, hogy égnek állt tőle a hajam. Valahol érzem, hogy ez is a paródia része, de nagyon nem tudtam értékelni.
Ez most nagyon nem az én regényem.


J. Goldenlane: Papírtigris

J. Goldenlane: Papírtigris

Végy egy hercegnőt! (Aki szerint a tudás nem való fiatal lányoknak, mert megfájdítja a fejüket, és feldagasztja az arcuk.)
Veszítsd el egy idegen nagyvárosban! (Ahol égig érnek a kőből rakott tornyok, és mindig virágillatú szél jár a csatornák felett.)
Küldj utána egy testőrt! (Akinek nem az a feladata, hogy gondolkodjon, hanem hogy sziklánál biztosabb támasza legyen urának.)
Adj mellé vezetőnek egy vörös hajú lányt… (Aki bármikor képes precíz pontossággal elmagyarázni a „lopás” és a „kölcsön vétel” közötti különbséget.)
… csapj még melléjük egy nemes urat… (Csak hogy legyen, aki elkártyázza a pénzüket.)
… és végül uszíts rájuk mindenkit, aki él és mozog, hazudik, csal vagy politikai cselszövést sző, trónra tör, intrikál, esetleg rablóbandát vezet, de legalábbis gyakorló orgyilkos!
Ha pedig mindezek után meg hiszel benne, hogy egy jó regényről van szó, hát olvasd el!

Hirdetés