Noro  értékelése


>!
Noro 
Angus Watson: A vas kora

Ez a könyv pontosan azt adja, amit a borítókép ígér, se többet, se kevesebbet. Grimdark hangvételű háborúsdit vaskori keltákkal a főszerepben. A régi Britanniát a legtöbb szerző talán inkább Arthur király felől szereti megközelíteni, de 500 év ide vagy oda, az alapok ezúttal is hasonlóak. Persze az ősi druida-kultúra itt még erősebb, de a háttérben már megjelenik a római befolyás. A kelta hagyományok faragatlan, de őszinte szabadságvágya áll szemben a rómaiak által (egyelőre még csak távolról) képviselt renddel. Itt még minden egyes falu gyakorlatilag egy különálló „királyság”, így a kóborló zsoldosok, kalandorok és fosztogatók is megtalálják a maguk számítását – legalábbis addig, amíg nem szereznek maguknak túl erős ellenségeket. Amikor meg igen, akkor kezdődik a történet.

Mivel a háttér és a cselekmény lényegében ismerős motívumokra épül (feltéve nyilván, hogy olvastál már keltákról), és különösebb újdonságokat egyikben sem lehet fölfedezni, a regényt elsősorban a hangulatnak és a karaktereknek kell eladnia. Ezekről pedig azt kell mondanom, hogy nem rosszak, de maradandó élményt sem nyújtanak. A pozitív hősök cinikusak, mindig van egy kegyetlen beszólásuk, de végül – szinte – mindig helyesen cselekszenek. A negatív figurák pedig nagyképűek, kegyetlenek, és végül – szinte – mindig idiótának bizonyulnak. Több hősben is túlteng az idegenvezetői véna, ők alig várják, hogy megoszthassanak valami izgalmas információt a földrajz, a történelem vagy a hadvezetés témaköréből. Ami viszont a jellemüket illeti, egyetlen kivétellel mindegyikük nagyon könnyen kiismerhető, egyszerű karakter. Értem én, hogy ez nem a középkori Bizánc, de mégis valamivel fortélyosabb, bonyolultabb figurákban reménykedtem. Végeredményben úgy gondolom, hogy A vas kora elsősorban azoknak szól, akik egy cselekményes és hihető (nem csak realista, de naturalista) majdnem-történelmi ponyvát olvasnának, amiben pörögnek a rövid fejezetek, és amin nem kell sokat gondolkodni.

2 hozzászólás

Angus Watson: A vas kora

Angus Watson: A vas kora

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

A legendák nem születnek. Tűzben kovácsolódnak.

Fókanyúzó Dug, a kissé szerencsétlen zsoldos épp dél­nek tart, hogy csatlakozzon Zadar király seregéhez, ám útközben állandóan a rossz embert sikerül megmentenie.

Először Tavaszba fut bele, amikor a kislány a harcmezőn guberál, majd pedig Lowába, aki Zadar egyik legfélelmetesebb harcosa volt, de bosszút esküdött a király ellen, miután az kivégezte a nővérét.

Így aztán Dug reményei dugába dőlnek, és a több ezer fős sereg rossz oldalán találja magát – az pedig már csak tetézi a gondokat, hogy Zadart vérszomjas druidamágia is segíti. Dugnak csupán a harci pörölye, egy megmentett gyermek és egy kiszámíthatatlan, de magasan képzett harcos jutott, akit fűt a bosszúvágy… és valószínűleg ebbe pusztulnak majd bele mindannyian.

Dicsőséges nap lesz ez a halálra.

Hirdetés