Nevox értékelése


>!
Nevox
Robert Jackson Bennett: Lépcsők városa

Ismét egy olyan regény, amit hamarabb kellett volna elolvasnom. A Lépcsők Városa érezhetően merített a Miáville-től, de ugyanakkor szerintem nem lehet elmenni amellett, hogy Bennett biztosan ismeri Sandersont, főképpen az Elantrist.
Az alaphelyzet meglehetősen érdekes, hiszen adva van egy ország, ami egykor az istenek uralta Kontinens uralma alat nyögött, mígnem egy híres hadvezére a csodálatos és titokzatos fegyverével megölte az isteneket és velük együtt eltűnt az összes csodatétel. Mindennek immáron majd 100 éve és azóta a Kontinens csupán árnyéka önmagának, ahol a Világi Rendeletekkel minden természetfölötti be van tiltva.
Maga a világ a huszadik század eleji technológiai színvonalon áll többé-kevésbé, ahol a világ vezető hatalma immáron Szájpúr, az egykori alávetett, istenek nélküli ország. Bulikov pedig a Kontinens egyik legnagyszerűbb városa, ahol az istenek eltűnése mély noymokat hagyott, lépcsőket a semmibe…A történet alapvetően egy gyilkosság utáni nyomozással kezdődik, ahol a Shara diplomata alcában nyomoz az eltűnt tudós gyilkosa után, de csakhamar sokkal mélyebbre nyúlik az ügy és olyan titkokat fed fel ami az egész világra kihatással van.
A főszereplők közül mind Sahra , mind Sigrud nagyon szimpatikus, lehet velük azonosulni és mindketten összetett személyiségek, de a mellékszereplők is felnőnek hozzájuk, Mulaghesh már itt instant kedvencé vált és a második részben be is bizonyítja, hogy roppant jól kitalált karakter. Nagyon tetszett ahogy fokozatosan egyre többet tár fel a világból és ezt ügyesen beleszövi a nyomozásba, a főszereplőkkel egyre több és több titkot ismerünk meg. Jól kitalált és átgondolt világot épített fel Bennett, egyedi hangulattal. Talán a történet néha nem eléggé fókuszált és Bulikov városa mindenképpen igényelt volna olyan tollú írót, aki sokkal egyértelműbben tudja átadni a város különös , titokzatos hangulatát, ez Bennettnek nem sikerül mindig, de mindössze ennyi róható hibájának. Izgalmas a sztori, a finálé katartikus, és szépen megágyaz a folytatásnak, mivel a regény olvasása közben egyre csak szaporodnak a kérdések, melyek egy részére kapunk csak választ, de ez nem hagy űrt maga után, hanem inkább előrevetíti a folytatásokat.
Van potencia a világban. Külön tetszik, hogy sok fantasy-val ellentétben itt nem tizenéves, fiatal, alig felnőtt emberek a főszereplők, sokkal életszerűbb mindegyikük.
Nehéz besorolni a kötetet, mivel weird fiction, ugyanakkor fantasy a javából és nem nélkülözi a kémregény elemeit, talán éppen ezért kihagyhatatlan.

2 hozzászólás

Robert Jackson Bennett: Lépcsők városa

Robert Jackson Bennett: Lépcsők városa

„Óriási történet, szenzációs világépítés, és te jó isten, Sigrud karaktere. Imádni fogjátok Sigrudot.”
Brent Weeks

Az ember jobb, ha óvatos, amikor olyan városban kell egy titokzatos gyilkos nyomába erednie, mint Bulikov. Mert itt a világ teljesen más szabályok szerint működik. Amikor a város isteneit elpusztították, uralmukat megdöntötték, imádatukat betiltották, a valóság szövete darabokra hasadt Bulikovban. A lépcsők azóta a semmibe vezetnek, a sikátorok a múltba nyíló átjárókká váltak, az utcákon a bűnözők nyomtalanul eltűnnek.
Shara Thivanit hivatalosan diplomataként küldte ide az elnyomó birodalom. Valójában viszont országa egyik legjobb kéme, akinek most egy gyilkost kell kézre kerítenie. Ahogy a nyomozás egyre súlyosabb titkokat tár fel, úgy rajzolódnak ki fokozatosan Shara előtt egy sötét összeesküvés körvonalai. A nő hamarosan gyanakodni kezd, hogy a szörnyű város uralkodói talán nem is haltak meg – és Bulikov kegyetlen uralma könnyen visszatérhet.

„Egy minden részében eredeti, szürreális város… a valóban újszerű fantasyk kedvelőinek most Bulikovban van a helyük.”
New York Times Book Review

Hirdetés