NewL P értékelése


>!
NewL P
Adrian Tchaikovsky: Pókfény

Így a második könyve alapján az író felkerült a kedvencek listájára.
A történet egy paródiaként indult számomra. Hiszen minden megvan benne, ami egy klasszikus kalandozós fantasy -ba kell, de egy jó adag humorral, ami érdekes tükröt tart a zsáner klisék elé. Egy csapat, ami akár egy RPG -ből lépett volna elő. Egy küldetés. A jó és a rossz harca. Aztán jön egy csavar és elkezdjük megismerni a csapatot. A papnőt, a mágust, a harcost, a tolvajt és a harcosnőt. És (dobpergés) ne felejtsük ki a számomra legérdekesebb karaktert: Nth-t (szerintem a fordító zseniális munkát végzett, és a név egyenesen tökéletes).
Nem akarom el spoilerezni, mert érdemes elolvasni, hiszen ahogy a történet halad előre úgy változott a hozzáállásom. Mert ami egy szokványos kalandozós történetnek indult, átvált egy olyan történetté, ami megkérdőjelezi az embert, tükröt tart elénk, és hasonlóan, mint az író általam olvasott másik könyvénél, a Adrian Tchaikovsky: Hadállat -nál, megint nem az ember kerül ki dicsőségfénytől övezve. Még tudnék ömlengeni a könyvről, mert nekem sokat adott (főleg elgondozkodni valót), de csak annyit mondok olvassátok.
PS: a könyvben található áthallások a klasszikus epikus fantasy -ra pedig zseniálisak (mondjuk ismerni kell hozzá a könyveket amikre utal).

2 hozzászólás

Adrian Tchaikovsky: Pókfény

Adrian Tchaikovsky: Pókfény

A Fény és a Sötétség örök harcában mindig is egy prófécia segített legyőzni a gonosz seregeit. Egy ilyen jóslat utasításait követve próbálja hősök egy kis csapata megszabadítani a világot Darveziantól, a Sötét Úrtól. Hosszú, kalandos útjukon szembe kell nézniük szörnyekkel, óriási pókokkal, véráldozatra szomjazó őrült szektákkal, és saját gyengeségeikkel. A pókok erdejéből a Szent Városon keresztül a gonosz tornyáig szokatlan vezetőt követnek: egy óriáspókot, amit a csapat mágusa kényszerűségből emberré változtatott.
Legalábbis… nagyjából.

Adrian Tchaikovsky, Az idő gyermekei és a Hadállat szerzője ebben az első látásra klasszikus alapokra épülő, mégis modern, sötét humorral átszőtt fantasy regényében ugyanazokat a témákat dolgozza fel merőben más fényben, mint amelyekért a magyar olvasók is annyira megkedvelték. Emberség és emberiesség, empátia és gyűlölet, felelősség és álnokság – minderre egy nem ember szereplő látószögén át tart görbe tükröt.

Hirdetés