Bla I értékelése


>!
Bla I
Babits Mihály: Jónás könyve

A Jónás könyvét Babits súlyos operációja után a betegágyon – részben saját szórakoztatására – vetette papírra, amikor némaságra ítélve csak beszélgető füzeteivel tartotta kapcsolatát a külvilággal. Meglepő, de Babits kézírását olvasva az 1947-es kiadvány reprintben mellbevágóan kevés a javítás – pedig ez az eredeti kézirat másolata. A költemény a Nyugat 1938.szeptemberi számában jelent meg első ízben. Ekkortájt 1938-ban, Ausztria német megszállása után Babits egész Európa pusztulásától rettegett. Ebben a történelmi helyzetben új erővel vetődött fel az a kérdés: mit tehet a költő, a művész a barbár erők ellenében? Eredeti megoldást talált. A bibliai tartalom alapján megfogalmazott üzenet emelkedett pátosza mellett is jelen van az irónia, sőt a groteszk humor is. Helyenként naturalisztikus részletezéssel bővíti ki a bibliai történet tömör, szófukar előadását, amelyet néhol meg is változtat. Változatában végül Jónásnak rá kell jönnie, hogy nem az ítélkezés az ő kötelessége, hanem a bátor harc minden embertelenség, igazságtalanság és barbárság ellen, még akkor is, ha a szó és az igazság gyenge fegyver, s a küzdelem nem mindig kecsegtet közvetlen eredménnyel. Ez a követendő példa valamennyiünk számára!

Olvassátok Ti is reprintben:
http://www.terrasoft.hu/kultura/irodalom/babits/JONAS01.HTM


Babits Mihály: Jónás könyve

Babits Mihály: Jónás könyve

A „Jónás könyve” Babits utolsó nagy üzenete. Egy számadó lélek nagysága szól benne, magas erkölcse, őrző és intő szava.
Ellentmondásos élet volt az övé, ellentmondásos költői örökség maradt utána, de emberi nagyságának felmutatására éppen e műve ad igazi alkalmat. A fasizmus előretörésekor, a második világháború küszöbén költői önvallomásában mondta ki a polgári értelmiség legjobbjainak tiltakozását, önmarcangoló felelősségtudatát. Szállóigévé vált sora: „Vétkesek közt cinkos, aki néma”, az írástudók felelősségének mementójává vált.

Hirdetés