Noro  értékelése


Noro >!
Jenn Lyons: Királyok Veszte

Rothfuss-szindróma (fn): az a jelenség, amely során egy állatira bonyolult féltégla fantasy úgy képes beszippantani már az első fejezetektől, hogy legalább a 600. oldalig fogalmad sem lesz róla, mire fog kifutni a történet – mégis élvezed.

A Királyok Veszte egy visszaemlékezés története, egyetlen főhősről, mégis két nézőpontból, két különböző idősíkban. A hecc kedvéért a később lezajlott eseményekkel nyit, hogy páros fejezetekben rendre visszaugráljon az előzményekre. Egy harmadik elbeszélő pedig lábjegyzetek formájában járul hozzá az elbeszéléshez, ami szerintem zseniális adalék. Mindez már önmagában is igényel némi koncentrációt – igazi sikerélmény, amikor a két szál összeér. De ennyi még persze nem lenne elég, hogy a könyv maga alá gyűrjön (vagy legalábbis nem jó értelemben). A hatáshoz elengedhetetlen a háromdimenziós, színes-szagos-egzotikus világ, amelyben Kihrin, a Szarka elmerül.

„A vané politika néha bonyolult. Lehet, hogy érdemes lenne lerajzolni.”

Ebben a világban a birodalom császárát tömegverekedéssel választják, az istenek az emberek között járnak, egy ősi családi ékszer pedig testváltást tesz lehetővé. A természetfeletti lények körében megjelenő ihletett káosz már-már Steven Eriksont idézi spoiler. A gazdag történelmi részletek – amelyek valóságtartalma néha a homályba vész, máskor viszont élő szemtanúk hitelessége kíséri őket – az epikus fantasy legjobb hagyományait követik.

„Igen, bonyolult.” (lábjegyzet, de 170 oldallal későbbről)

Bár kétségtelen, hogy a részletek megértéséhez szükséges háttérinformációk néha szappanoperába illő jelleget öltenek, maga a történet az első fejezettől az utolsóig lenyűgöző fordulatokkal szolgál.

21 hozzászólás

Jenn Lyons: Királyok Veszte

Jenn Lyons: Királyok Veszte

Nincs mit tenni, ha hív a végzet…

Egy dalnok inasaként Kihrin legendás tettek meséin nőtt fel. Közben tolvajként azért küzd, hogy elég pénzt gyűjtsön, és kijusson a Főváros nyomornegyedéből. Egyszer azonban rossz házat foszt ki, felfigyel rá egy démon, és az élete gyökeresen megváltozik.

Kihrin szorult helyzete magára vonja az egyik uralkodóház figyelmét, akik azt állítják, hogy ő a züllött hercegük rég elveszett fia, és maguk közé fogadják. Az ifjú, akinek az élete ezzel korántsem vesz örömteli fordulatot, belekeveredik új családja kegyetlen törekvéseinek hálójába, és hamar rájön, hogy rég elveszett hercegnek lenni egyáltalán nem olyan, mint a mesékben.

A helyzet csak tovább romlik, amikor Kihrin megszökik kincsekkel teli börtönéből. Megtudja ugyanis, hogy ő áll egy ősi, rettenetes jóslat középpontjában, és az istenektől a démonokig, a sárkányoktól a mágusokig minden oldal a saját céljai érdekében akarja felhasználni őt. Kihrin kénytelen szembesülni azzal, hogy a gyerekkorában hallott régi mesék elég sok mindenről hazudtak. Főképp arról, hogy a történet végén mindig a hős győzedelmeskedik.

De Kihrin talán nem is hős, hiszen nem az a végzete, hogy megmentse a világot. Hanem az, hogy elpusztítsa.

Hirdetés