Marcus értékelése


Marcus>!
Gáspár András (szerk.): Kardok a ködben

A Delta Vision által kiírt egyik első novellapályázat témája az északi embervadászok voltak. Míg a kráni és toroni fejvadászokról már olvashattunk korábban novellákat és regényeket, addig az Északi Szövetség ezen a fronton is hanyagolva volt sokáig, szóval a témaválasztás jó volt. Bár ma már erre kevesen emlékeznek, a pályázat lezárása és a könyv kiadása között kb. két hónap telt el, pontosabban ennyi állt a szerzők rendelkezésére ahhoz, hogy csiszolják a művüket, ami kezdőknél eléggé kevés. Ez sajnos meg is látszódik, arról nem is beszélve, hogy jó pár novellát én biztosan nem tettem volna bele. (Úgy néz ki, antológia szerkesztésben Kornya Zsolt jelent garanciát, a többiek teljesítménye változó.)

Jeszenszky Zsuzsanna: Kettesben – Zavaros történet két lélekről, akik nagyon összetartoznak. A valódi szerkesztés hiányát jelzi, hogy néhol értelmetlen, vagy a bekezdés többi részével nem igazán összefüggő mondatok is maradtak benne. (És elgépelések is, de az jut az egész könyvre.) Gyenge kezdés. 2/5

Márkus Csaba: Észak az ebeké lesz – Egy kutyatenyésztő története, aki toroni megbízásból querdákkal akarja elárasztani az Északi Szövetséget, ezzel gyakorlatilag kuyták elé vetve azt. Nekem kicsit hiteltelen volt a sztori, a megírás minősége pedig legfeljebb közepes. 3/5

Néma Ákos: Kardok a ködben – A pályázat nyertese, és hát ez valóban egy ligával feljebb van a többi íráshoz képest. Egy gonosz ereklye, egy kard áll a történet középpontjában, és az azért folyó versenyfutás: a bosszúra szomjazó lány, néhány Kard-lovag, no meg a Doran által küldött embervadászok. Korrekt darab. 4/5

Szarka Zoltán: Árnyak gyülekezete – Hümm, ezt újra fellapoztam, de még így sem tudtam felidézni, hogy miről is szólt pontosan. Az biztos, hogy a toroniak elfognak benne egy embervadászt, aki nagyon ellenáll. 2/5

Czövek Andrea: A klán szava – Egy embervadásznak kiképzése végén nemet kell választania. Igen, jól olvastad. Extra mennyiségű nyelvtani hibával nehezített, gyenge írás, aminek a témájából csak magas színvonalú írással lehetne jól kijönni (már ha nemcsak önmagában a tematika a lényeg). 1/5

Héja Zsolt: Kiszakítva – Hát, erre sem igazán emlékszem, csak annyira, hogy a toroni kapcsolat elárulja az embervadászt, márpedig ez mintha a Merész álmok kötetekben (?) is el lett volna sütve. Így nem sokat ér az a shuluri hálózat. 2/5

Sántha László: Vér és árnyék – Egy „egyszerű” behatolásnak induló akció addig bonyolódik, hogy a végén felbukkanó fenyegetés ellen össze kell fogniuk a toroniaknak és az embervadásznak. Egész olvasható volt. 3/5

Kiss Attila: Sebhelyek – Ez inkább egy toroni „családi intrikázós” történet, amiben az embervadász csak epizódszerepet játszik. Bár alapvetően olvasható, de néhol bugyuta/idegesítő. 2/5

Liptay Zoltán Árpád: Átkos szenvedély – A szerzőnek van egy stílusa, ami pozitívum, ami esetleg zavaró lehet, hogy néhol kicsit furcsa lehet a humor vagy a szóhasználat. Az indítás nem annyira tetszett (teljesen logikátlan összecsapás, ráadásnak extra adag wuxiával), utána viszont egy érdekes nyomozás bontakozik ki. A vége aztán megint furcsa lett, de ettől még a kötet jobb darabjainak egyike. 4/5

Szentesi Kadosa – Szentesi Levente: Vihar előtt – A XIV. Zászlóháború előesetéjén járunk, Ikrek érkeznek a Dwyll Unióba, hogy a naplovagok nagymesterét eltegyék láb alól, és a dwoon embervadászoknak nagyon igyekezniük kell, hogy fel tudják velük venni a harcot. Ez is egy kellemes darab lett így a végére. 4/5

Wayne Chapman: Északfölde embervadászai – A kötetet a Wayne Chapman által írt pályázati háttéranyag zárja, erősen javaslom, hogy mindenki ezzel kezdje az olvasást, jóval érthetőbb lesz az egész kötet (én sajnos nem így tettem, és nagyokat néztem a falvakban élő, sámánokkal operáló embervadászokon). Pár bakitól eltekintve a kötet legérdekesebb írása. Hát igen…

Szerencsére pont a hosszabb művek jobbak a kötetben, de a többit olvasva azt kell mondjam, ez a könyv a Delta Vision MAGUS-fanfic korszakának is a leggyengébb darabja. És nagyon remélem, hogy véget ért.


Gáspár András (szerk.): Kardok a ködben

Gáspár András (szerk.): Kardok a ködben

Északfölde legsokoldalúbb harcosai, az erv fejedelmek testőrei és ítéletvégrehajtói, sötét praktikákkal megtámogatott beszivárgók és gyilkosok: az embervadászokról Ynev majd’ minden lakója más nézetet vall. Véleményük olykor nagyon távol áll az igazságtól, máskor közelebb, mint bárki gondolná – a hetedkor hajnala óta csak a választott keveseknek adatott meg, hogy a klánok mindennapjaiba és legféltettebb titkaiba is betekinthessenek.

Kötetünk szerzői – köztük a 2011-es Szkriptúra irodalmi pályázat legjobbjai – arra vállalkoztak, hogy az embervadászok és a toroni Ikrek küzdelme mellett azt a harcot is bemutassák, melyet a hagyomány és kötelesség útját járó fegyverforgatók önmaguk ellen és önmagukért vívnak a kíméletlenség, az elvakultság és az árulás démonaival.

Hirdetés