FélszipókásŐsmoly  értékelése


>!
FélszipókásŐsmoly 
Luca Enoch – Stefano Vietti: Dragonero 2. – A sötét erőd

Továbbra is hatalmas kedvenc, és örülök, hogy nem húzták tovább a szálakat, kerek történetet alkot az első két kötet. Hogy aztán újabb kalandok felé vegye az irányt a sorozat.

– Bámulatos, ahogy a fekete és fehér kontrasztjaival játszanak, ahogy az árnyékokat kezelik, amilyen részletességgel megrajzolják a szereplőket és a környezetet.
– Bámulatos, hogy apróságokkal, alig pár képkockával is egész jeleneteknek tud hangulatot varázsolni. A kedvencem, amikor az ork táborban végigsétál Gmor és látjuk, hogy milyen ott az élet, illetve a IV. fejezetben a harcok vagy amikor a végén hazatérnek.
– Bámulatos, ahogy a szereplők sajátosságai és a történet szervesen összefonódik, eleven és újra és újra meglepetésekkel szolgál.
– Bámulatos, hogy hiába különleges képességek, azért koránt sem tud mindennel elbánni a főhős, nagyon is fontos minden csapattag. Persze kíváncsi vagyok, milyen képességek bontakoznak ki, ahogy Ian egyre jobban ráébred saját hatalmára.

spoiler

2 hozzászólás

Luca Enoch – Stefano Vietti: Dragonero 2. – A sötét erőd

Luca Enoch – Stefano Vietti: Dragonero 2. – A sötét erőd

Az Orkok Szigetén az embereket rabszolgasorba kényszerítették.

Alben remeteségét elhagyva Myrva a Birodalmi Tanács elé járul, hogy beszámoljon a bajadani küldetés eredményéről.

Eközben Ian, Gmor és Sera a lángsár nyomát követve a Tisztátalanok földjére merészkedik…

Hirdetés