A_Nagy_Levin P értékelése


>!
A_Nagy_Levin P
R. F. Kuang: Mákháború

Hát jó.
Nem az a baj, hogy ez egy kliséhalom – a történetek ismerősek, az érdekes az elmondásuk. Nem az a baj, hogy nyilvánvaló a történelmi minta – minden történet lopás, de nem mindegy, hogyan lopunk.
Az a baj, hogy ez egy ünnepelt és díjakra jelölt könyv, pedig csak toposzgyüjtemény.
Iparosmunka az egész szöveg. A YA-ságot (a nankingi mészárlás történetén kívül) a romantikus szál kihagyásával tűnik megoldani, de így tényleg papírmasé-karakterek lesznek csak benne. Kuang tudja a leckét és felmondja: journey of the hero, kiválasztottság, mégsem, „a nagy hatalom nagy felelősséggel jár”, stb. És egyetlen egyedi mozzanat sincs az egészben. Staveley és Kuang között annyi a különbség, hogy Kuang nyíltan nyúlja a Távol-Kelet elmúlt százötven évének történetét (Vörös Császár, mi?), és ez megintcsak (vö Bronzváros) egzotikum a nyugati civilizáció olvasói számára, akik ugyanazt a történetet kapják, csak most rizspapírba, selyembe csomagolva.
Az író azért nem tud mindent még jól: a világ szétesik, mert az alapja egy elcsúsztatott Kína, de az elcsúsztatás mértéke és miértje – remélem, egyelőre – nem látszik. A military sf és f sokkal nehezebb műfaj annál, amilyennek elsőre tűnik, mert a katona ember: eszik, iszik, szexel, mindezt nagy tömegben. És ha hadosztályokról beszélünk, akkor rengeteg emberről beszélünk. Hol vannak ezek? Persze, nem az egyes baka életét kell megírni (miért is nem?), de a mágikusan kiválóan képzett katonai lét bemutatása nem sikerült (vö. Glenn Cook és – elnézést kérek! – Steven Erikson, de akár még Staveley és Kameron Hurley is hitelesebb mágikusan képzett parancsnokokról, különleges műveleti erőkről ír).
Vsz nem attól grimdark valami, hogy embereket nyúznak benne, hanem hogy mindez a világ keretei között, a mindennapok részeként, azzal ütköztetve jelenik meg. A hétköznapi kegyetlenség az igazi grim és az igazi dark. A Mákháborúnak ezt nem sikerült megmutatnia. A főszereplők szenvedése hiteltelen, a világ díszlet, az események sorrendje esetlegesnek tűnik, és azt a célt szolgálja, hogy Zsin, a máker (pun intended :)), nukleártápos szereplő legyen és erkölcsi igazolást kapjon arra, amire nem lehet.
Fordításról: aki dolgozik, az mellényúl néha, ez normális. Nem láttam az eredeti szöveget, de attól tartok, hogy a „merénylő” eredetileg „assassin” volt. Nálam annak az „orgyilkos” a jól használható és foglalkozásként is értelmezhető formája.


R. F. Kuang: Mákháború

R. F. Kuang: Mákháború

Nikant elárasztja az ópium, amelyet a Mugeni Föderáció juttatott el a birodalom partjaihoz. A drog folyton emlékeztet a velük folytatott háborúra, amelynek csak a trifektaként elhíresült három hős – a Nőstényvipera, a Sárkánycsászár és a Kapuőr – tudott véget vetni. Ezen legendás lények mindegyike istenszerű hatalommal bírt, ők egyesítették a birodalom hadurait a Föderációval szemben. Azóta viszont évtizedek teltek el, és a trifekta felbomlott: a Sárkánycsászár meghalt, a Kapuőr eltűnt, egyedül a Nőstényvipera ül a trónon. Béke uralkodik, de az ópiumtól nem sikerült megszabadulni.
Amikor Zsin kiváló eredményt ér el a kedzsun – a birodalmi vizsgán, amely a legtehetségesebb fiatalokat válogatja ki az akadémiákra – mindenki megdöbben: a vizsgáztatók, akik képtelenek elfogadni, hogy egy Kakas tartományban élő háborús árva csalás nélkül teljesítheti a vizsgát; Zsin nevelőszülei, akik azt hitték, végre kiházasíthatják a lányt, és ezzel további üzleti előnyökre tehetnek szert; és maga Zsin is, aki ekkor jön rá, hogy végre búcsút inthet az addigi életét meghatározó rabszolgaságnak és kétségbeesésnek. Még nagyobb meglepetést okoz, hogy Zsin Nikan legkiválóbb katonai iskolájába, a Szinegardba nyer felvételt.
Közben a keskeny tengeren túl ismét mozgolódik a Mugeni Föderáció, az újabb háborúhoz már csak egy szikra kell… és lehet, hogy egyedül Zsin mentheti meg az országa népét. A lány ugyanis a Szinegardban rájön, hogy halálos, földöntúli erővel bír, tehetsége van a sámánizmus szinte mitikus művészetéhez. Pszichoaktív szerek és egy látszólag eszement tanár segítségével próbálja feltárni képessége mélységeit, és közben megtanulja, hogy a rég halottnak hitt istenek nagyon is élnek, ráadásul a hatalmuk uralása nemcsak az emberi mivoltát veszélyezteti, de egy teljes nemzet elpusztításával fenyeget.

Hirdetés