Bla IP értékelése


>!
Bla IP
Karinthy Ferenc: Kentaur

A Kentaur (1947) a fasizmustól beárnyékolt ifjúság tapasztalatairól ad összegző képet, az ifjúság felismeréseit fogalmazza meg. Karinthy Ferenc e korban harmadik regénye a magányos tudós életformáját bírálja és utasítja el. Ősi Iván, a történet ifjú nyelvész hőse, a monomániások megmagyarázhatatlan konokságával igyekszik megfejteni a Tihanyi Alapítólevél „kangrez” szavának etimológiáját. Ez egy tudományos nyomozás, amelybe be-betör a politika. Magányos erőfeszítéseit a történelem tragikomikus mutatványok sorozatává teszi, a hódító fasizmus erőszakoskodásai, hazugságai minduntalan betörnek az elzárt tudományos műhelybe, s végül maga a tiszta tudományosság, a cédulázó mikrofilológia is értelmét veszti. Ősi Ivánnak a megvetett „ősdiáktól”, Rák Ernő Polykárptól kell megtudnia, hogy hosszú évek munkájával felépített elmélete alighanem egy véletlen félreolvasás egyszerű következménye, amely így egyik pillanatról a másikra maradéktalanul összeomlott. A szobatudós eszményeinek és magatartásának ironikus-önironikus bírálata arra utal, hogy Karinthy Ferenc érdeklődését már a történelmi távlatok, a nemzedéki orientáció foglalkoztatják: ismét tájékozódni akar, hősének szomorú, egyben mulatságos sorsával a közéleti felelősségvállalás és elkötelezettség időszerű ideáljait állítja szembe. A regény egy első kiadás, amely kezembe került kedves-intim dedikációjával és vastag lapjaival együtt nem igazán nagy durranás, vitathatatlan értéke tán a környezetrajz gazdagsága és megelevenítő ereje.


Karinthy Ferenc: Kentaur

Karinthy Ferenc: Kentaur

„Budapesten nincs Quartier Latin, nincs olyan kerület, amely magán viselné az egyetemi városrész színes és félre nem ismerhető jegyeit. De azért egyes vidékein, útvonalain fel lehet lelni azt a jellegzetes reggeli és déli nyüzsgést, amely az egyetemek és főiskolák közelségére vall”- ezzel a hangütéssel kezdődik Karinthy Ferenc nagy sikerű regénye. A Kentaur azonban nemcsak a pesti egyetemisták életének hiteles megidézése, mint az indító mondat sejteti: „tudóslélektani detektívregény” is, ahogy egy kritikus nevezte. Ősi Iván, a regény nyelvész-hőse, a megszállott detektívek ádáz dühével nyomoz egy középkori oklevél rejtélyes szava, a kangrez után, hogy e nyomozás során – mint a jó detektívregényekben is – egy jellegzetes kisvilág, különös tenyészet furcsa figuráit és helyzeteit ismerje meg az olvasó. A kalandos történet, a már-már irrealitásba átlendülő, groteszk epizódok játékossága opalizáló fényekbe vonja a mindvégig izgalmas, mélyebb tartalmait humoros helyzetek mögé rejtő kitűnő regényt.

Hirdetés