rheinfuss értékelése


>!
rheinfuss
R. F. Kuang: Mákháború

A Mákháború volt az egyik nagy idei megjelenés, mely már a fülszöveg alapján se nagyon érdekelt, meg gyanúsan YA-regénynek tűnt, és azzal legutóbb is ráfáztam. Aztán a könyvtárban megakadt a szemem a frissen érkezett köteten és próba-szerencse alapon kikölcsönöztem.

Engem lepett meg a legjobban, hogy egészen tetszett, és érdekes volt, nem a szokásos E/1 elbeszélésmód, ami szerintem az ifjúsági regények „olvashatatlanságának” egyik fő oka. A regény három nagy szerkezeti egységre tagolható: az akadémia, a háború, valamint a főszereplő szenvedéstörténete és a nagy finálé. Ezek közül az első maradéktalanul beváltotta a reményeimet, tetszett az iskolai környezet, a bonyodalmak, sokat ígérő volt a világépítés, a háttérben munkáló erők, események. Igaz a főszereplőt nem sikerült megkedvelni, olyan idegen, furcsa és kicsit indokolatlan döntéseket hozott, amik főleg a női író miatt is bősz szemöldökráncolásra késztettek, pl. spoiler.

A második résznél aztán már lankadt a lelkesedésem, mert a Korcs Gyermekek szerepeltetése tökéletesen logikátlan, hogy a világ legveszedelmesebbnek kikiáltott csapata csupa sérült, lelki és testi bántalmazásnak alávetett gyerekből, fiatalból áll, és akkora felelősséget bíznak rájuk, hogy lényegében bármelyik kevéssé képzett tábornok rögtön megmondja, hogy ebből katasztrófa lesz. Ráadásul itt kis ütköztek a szokásos YA-elemek, még a rejtegetett szerelmi szál is igen nyilvánvaló, bár nem mondják ki egyszer sem. Igaz itt legalább ez frissnek hat, de maguk a mondatok, a mondatfűzés, a karakterek mind a legelcsépeltebb ifjúsági történetekre hajaztak. Illetve a brutalitás is öncélú lett, a világot szépen felosztotta a szerző a fekete és fehér törésvonal mentén, és ezek végig meghatározták a történet további folyását.

Az utolsó nagy egységben pedig olyan ideológiai álláspontot foglal el a szerző spoiler, amivel abszolút nem tudtam azonosulni (a szereplők közül is csak egyetlen háttérbe szorított, valószínűleg csak emiatt életben tartott karakter), hogy teljesen elidegenített a szöveg. Plusz az utolsó dialógusokkal végigvitt jelentben a karakterek két perc alatt váltanak álláspontot és állnak a főszereplő következő kötetekben megvalósítandó céljai mellé.

Összességében egy szuper első harmad után számomra gyors lejtmenet volt a könyv, de az legalább megmarad, hogy a fenti problémakör miatt a vitára, megbeszélésre, etikai kérdések boncolgatására alkalmas lehet a történet. De a folytatást már kihagyom, még ha könyvtárban szembe is jön.


R. F. Kuang: Mákháború

R. F. Kuang: Mákháború

Nikant elárasztja az ópium, amelyet a Mugeni Föderáció juttatott el a birodalom partjaihoz. A drog folyton emlékeztet a velük folytatott háborúra, amelynek csak a trifektaként elhíresült három hős – a Nőstényvipera, a Sárkánycsászár és a Kapuőr – tudott véget vetni. Ezen legendás lények mindegyike istenszerű hatalommal bírt, ők egyesítették a birodalom hadurait a Föderációval szemben. Azóta viszont évtizedek teltek el, és a trifekta felbomlott: a Sárkánycsászár meghalt, a Kapuőr eltűnt, egyedül a Nőstényvipera ül a trónon. Béke uralkodik, de az ópiumtól nem sikerült megszabadulni.
Amikor Zsin kiváló eredményt ér el a kedzsun – a birodalmi vizsgán, amely a legtehetségesebb fiatalokat válogatja ki az akadémiákra – mindenki megdöbben: a vizsgáztatók, akik képtelenek elfogadni, hogy egy Kakas tartományban élő háborús árva csalás nélkül teljesítheti a vizsgát; Zsin nevelőszülei, akik azt hitték, végre kiházasíthatják a lányt, és ezzel további üzleti előnyökre tehetnek szert; és maga Zsin is, aki ekkor jön rá, hogy végre búcsút inthet az addigi életét meghatározó rabszolgaságnak és kétségbeesésnek. Még nagyobb meglepetést okoz, hogy Zsin Nikan legkiválóbb katonai iskolájába, a Szinegardba nyer felvételt.
Közben a keskeny tengeren túl ismét mozgolódik a Mugeni Föderáció, az újabb háborúhoz már csak egy szikra kell… és lehet, hogy egyedül Zsin mentheti meg az országa népét. A lány ugyanis a Szinegardban rájön, hogy halálos, földöntúli erővel bír, tehetsége van a sámánizmus szinte mitikus művészetéhez. Pszichoaktív szerek és egy látszólag eszement tanár segítségével próbálja feltárni képessége mélységeit, és közben megtanulja, hogy a rég halottnak hitt istenek nagyon is élnek, ráadásul a hatalmuk uralása nemcsak az emberi mivoltát veszélyezteti, de egy teljes nemzet elpusztításával fenyeget.