Foxykahh értékelése


>!
Foxykahh
Andrzej Sapkowski: Az utolsó kívánság

A Witcher (nekem szoknom kell még a Vaják kifejezést) világa nagyon érdekelt eléggé rég óta. Úgy lett kedvenc játékom a Witcher 3, hogy előtte nem is játszottam az előtte lévő részekkel, nem is tudtam a világáról semmit, ráadásul a CD Project Red cégről példát vehetne a többi cég is. Kb. játék vége óta tervben volt a könyvek elolvasása is, de valahogy csak most sikerült elkezdenem, hogy felkészüljek a sorozat érkezésére
Egy minimálisan csalódtam. Nem kapott el annyira az egész könyv, mint vártam volna. Lehet a novella gyűjtemény mivolta miatt. Pedig most kapóra jön, hogy novellák vannak csak a könyvben, mivel sajnos kevés időt tudok szánni az olvasásra. Amikor olvastam a könyvet élveztem a novellákat, de nem volt akkora a vágy bennem, hogy egyből neki akarok kezdeni a következőnek. Pedig az összes cselekmény, karakter és a világ (uhh az nagyon!) el volt találva, és nagyon örültem mindig, ha játékokból ismert arc feltűnt. Lehet, ha egy más időszakomban olvasom, jobban elvisz a lendület.
Egy nagyobb negatívumot tudnék csak mondani az pedig a TÉRKÉP hiánya. Főleg, hogy tudom, ha az eredeti megjelenésekor talán még nem is volt térkép, a magyarnál már biztos volt. Legalább a játék térképét belerakhatták volna. Nekem nagyon hiányzott és néha felidegesített, hogy állandóan a telefonomon kellett utána nézni, hogy mi merre hány méter. De ez már csak az én hülyeségem.

4 hozzászólás

Andrzej Sapkowski: Az utolsó kívánság

Andrzej Sapkowski: Az utolsó kívánság

Sapkowski magával ragadja a képzeleted!

Később azt beszélték, a férfi északról érkezett, a Kötélverők kapuján keresztül. Bár nem volt idős, a haja szinte teljesen fehér volt. Amikor levetette köpenyét, kiderült, hogy a vállán egy szíjon kard függ. Nem volt ebben semmi szokatlan, Vizimában szinte mindenki fegyverrel járt, de azért senki sem hordott pallost a hátán, mint valami íjat vagy tegezt. A fehér hajut a királyi felhívás vezette a városba; a Vizima lakosait gyötrő striga visszaváltozásáért járó háromezer oren jutalom. Ilyen idők jártak. Régen csak a farkasok üvöltöttek az erdőkben, mostanra mindenféle mocsadék elszaporodott – akárhová nézel: lidércek, strigák, ocsmány hódfajzatok, baziliszkuszok, ördegek, mifenék, vilák és vízbefúltak. Ide már nem elég az egyszerű varázslat vagy nyárkaró. Ide hozzáértő kell. És a messzi Ríviából érkezett idegen épp ilyen szakember. Ő Geralt, a vaják, a mágia és a kard mestere, egy mutáns, akit arra teremtettek, hogy megőrizze a világban az erkölcsi és természeti rendet.