ViraMors P értékelése


>!
ViraMors P
Tünde Farrand: Farkasország

Az egész színjáték.

Buta kislány, mindent elhiszel, amit a reklámokban látsz!

Én ilyet nem mondtam. Ezt te mondtad, és elvártad, hogy egyetértsek.

Nekem ez a könyv fájt, és sajnos nem a jó értelemben. Fájt, mert a történet alapját a karakterek közötti kommunikációs anomáliák adták, meg nem beszélt problémák, elbeszélés egymás mellett, a másik helyett meghozott döntések. Egyes szereplők házastársak helyett akár szomszédok is lehettek volna, olyan szinten nem vettek részt egymás életében. Fájt, mert a történet tele van akkora logikai lyukakkal, hogy egy-két tank is beleragadna. spoiler Fájt, mert hiába erős a spoiler világ bemutatása, a fogyasztáson alapuló kasztrendszerrel, agymosással, programozott eutanáziával és a beteg – tehát haszontalan – személyek könyörtelen eltávolításával, a történet csak tétován tántorog a díszletek között. Az egymás mellé halmozott személyes, családi és társadalmi drámák és konfliktusok nem állnak össze egy egységes valamivé. És fájt, mert a vége annyira tündérmesébe illő, hogy gyakorlatilag a rózsaszín cukormázas vattafelhővel verte agyon a lehetőségét is annak, hogy komolyan tudjak venni bármit az azt megelőző 300+ oldalból.

Mindeközben…
„Nem vagyok benne biztos, hogy felelős embernek gyereket kellene hoznia erre a világra.”
Miközben a könyv saját farkába harapó kígyóként járja körbe többször is a kialakított társadalmat, ezen belül a kötelező fogyasztást és hatását az emberi viselkedésre, rendszeresen az volt az érzésem, hogy nem beszél arról, amiről szeretne: Szülni vagy nem szülni…? A kérdéskör többször is felmerült, Alice gyereket akar, Philip nem, de soha nem beszélik meg, miért igen, vagy miért nem? Halványan hozzákötik a családi hátterüket, Alice problémás nővérét és Philip problémás apját. Alice időnként kukkolja a gyerekükkel játszó anyukákat, figyeli a családokat, még barátkozik is. De a felszín kapargatásánál tovább egyszer se jutunk. Pedig őszintén azt gondolom, hogy ennek a kérdéskörnek az alapos kivesézése a leírt társadalomban akár érdekes eredménnyel is szolgálhatna. spoiler

10 hozzászólás

Tünde Farrand: Farkasország

Tünde Farrand: Farkasország

2050, London: a társadalom a szűk eliten kívül a fogyasztás alapján tagolódik három rétegre, és mindenkinek eleget kell dolgoznia, keresnie és költenie, hogy kiérdemelje lakhatási jogát. Amikor pedig valaki már nem költi tovább a pénzét, nonprofit személynek minősítik, és vissza kell vonulnia valamelyik fényűző Méltóságházba, ahol előbb kilenc csodás hónap várja, aztán a békés eutanázia.
Miután az építész Philip egy nap a bankszámláján lévő megtakarítással együtt eltűnik, felesége, Alice azon kapja magát, hogy biztosnak hitt otthonát és lakhatási jogát is elveszítheti. A nő nekilát kideríteni, mi történt, és nyomozása során nemcsak saját családja sorsáról, hanem az új társadalmi rend mögötti valóságról is megtudja a szörnyű igazságot.
A Magyarországon született, de Angliában élő szerző bemutatkozó regénye ijesztően aktuális disztópia a Ne engedj el… szellemében.

Hirdetés