tiborszerintabor P értékelése


tiborszerintabor P>!
Konrad Lorenz: A civilizált emberiség nyolc halálos bűne

Konrad Lorenz Nobel-díjas világhírű biológus, aki, hasonlóan Szent-Györgyi Alberthez, szükségét érezte, hogy az emberiség sorskérdéseiről értekezzen, nem csak mint biológus, hanem mint gondolkodó, illetve „gondolkodni próbáló” ember – és itt a „gondolkodni próbáló” kitétel nem véletlen.

A könyv elején a szerző fontosnak tartja megemlíteni a magas integráltságú szerves rendszerek esetén megfigyelhető szabályozókörök működését: ha a rendszer kimozdul az egyensúlyi állapotból, akkor a negatív feedback biztosítja, hogy rendeződjön a helyzet. Ha a negatív szabályozókör valamiért nem képes ellátni a feladatát, akkor a rendszer problémás megnyilvánulásokat fog mutatni. A pozitív feedback a természetben rendre hirtelen keletkező és gyorsan elmúló jelenségek esetén figyelhető meg – ilyen jelenség a lavina, a szavannatűz vagy a zivatarláncolat. A pozitív visszacsatolás, felerősítő hatása miatt, rövid idő alatt drasztikus eredménnyel járhat. Lorenz szerint a társadalmi élet számos területén megfigyelhető a túlzásokhoz vezető pozitív feedback, ilyen a túlnépesedés vagy épp a túlfegyverkezés.

1. A „Túlnépesedés” részben nem a bolygó túlnépesedéséről, hanem a „túlurbanizációról”, a nagyvárosok túlzsúfoltságról ír röviden – és az „elnagyvárosiasodottság” szerinte általánosságban elszemélytelenítő és a zsúfoltság frusztráló, az agresszió valószínűségét növelő hatásáról.
2. „Az élettér pusztulása” részben a természetbe és emberi élettérbe való átgondolatlan, szervetlen, drasztikus következményekkel járó beavatkozásokról és átalakításokról esik szó, amely beavatkozások a beilleszkedés helyett rablógazdálkodó szemléletet tükröznek. A szerző a nagyvárosi betondzsungeleket a ketreces állattartáshoz hasonlítja, ahol a panellakás egyfajta „haszonemberól”.
3.A „Versenyfutás önmagunkkal” részben lényegében arról ír, hogy a fokozott munkatempó és a versengés miatt az embereknek nincs ideje belső világukkal foglalkozni, munkába, szórakozásba és fogyasztásba menekülnek.
4. Az „érzelmek fagyhalála” rész az emberek elpuhulásáról, elkényelmesedéséről szól. A vágyak azonnali kielégítése, a nehézségek és fájdalmak kerülése miatt az öröm átélésének képessége csökken, az egyén fásulttá, közömbössé válik.
5. A „Genetikai hanyatlás” részben arról ír a szerző, hogy az önzésre épülő kapitalista gazdasági hajsza egy kontraszelekciós helyzetet teremt a jóság és a tisztesség hátrányára, másrészt a túlzott engedékenység miatt jellemzővé válik a társadalmon, családon való élősködés. Az elkényelmesedettség oda vezet az ember esetén, mint a háziállatoknál a domesztikáció: izomgyengülés, hájképződés, végtagrövidülés, mivel nincsenek kihívások, nem kell semmiért erőfeszítéseket tenni.
6. A „tradíciók összeomlása” rész a múltban felhalmozott kollektív tudás és a szülők, nevelők értékeinek lebecsüléséről szól, illetve a fiatalok szülők elleni ellenséges, lázadó, megtagadó érzületéről.
7. A „dogmák ereje” a politikai ideológiák és a média agymosásának butító, uniformizáló, az önálló és kritikus gondolkodást akadályozó, illetve a szembenállást és ellenségeskedést fokozó hatására hívja fel a figyelmet.
8. „Az atomfegyverek” részben az atomfegyverek miatti fenyegettségről, és ehhez kapcsolódó „világvége-hangulatról” ír néhány mondatot a szerző, abbeli bizalmának is hangot adva, hogy az atombombát nem vetik be.

A mű rövid tartalmi leírása után következzen személyes véleményem a könyv kapcsán.

A szerző munkájának érdekessége, hogy biológiai, pszichológiai és társadalmi vonatkozású körülményeket kapcsol össze, és analógiákkal, megvilágító erejű hasonlatokkal világít rá bizonyos természeti és társadalmi jelenségek közötti hasonlóságokra.

Amiről a mű szól, az valójában nem egy „bűnlista”, hanem bizonyos problémás társadalmi körülmények, és azok negatív hatásai az emberre, és itt valójában az emberiséget, illetve az emberséget fenyegető veszélyekről van szó – ezért a mű címe így lenne, lehetne pontos: Az emberiségre és az emberségre leselkedő nyolc halálos veszedelem.

Úgy gondolom, a szerző nem látta át a negatív és pozitív feedback értelmét. Negatív, azaz „helyreállító”, „kiigazító” feedback abban az esetben működik jellemzően, ha a rendszer alapvetően normálisan működik, de előfordulnak kilengések, amik esetén korrekcióra van szükség. A pozitív feedback alkalmazása abban az esetben logikus, ha nagy problémák vannak, amely esetekben a rendszer „elsöprésére” van szükség. Világunkban érzékelhetően nem a „visszarendező”, hanem az „elsöprő” tendenciák figyelhetők meg – ami azt jelenti, hogy nagyon rossz úton járunk.

A szerzőnek jónéhány súlyos, filozófushoz méltatlan gondolkodásbeli hibája van. A szerző nem veszi fontolóra, hogy az általa leírt jelenségek tünetek, melyek bizonyos társadalmi működés következményei, és nem gondolkodik el azon, hogy mi állhat az irracionális társadalmi működés és behangoltság hátterében, azaz hogy mi lehet a valódi probléma.

A szerző durván és szélsőségesen általánosít, „az emberiség hihetetlen mértékű kollektív ostobaságáról” ír az irracionális társadalmi állapotok vonatkozásában, és figyelmen kívül hagyja, hogy nem mindenki egyformán felelős a kialakult helyzetért, vannak, akik „felelősebbek”, illetve felelősebbnek kellene lenniük.

A szerző maga is felismeri, hogy vannak, akik látják a fennálló helyzetet és változtatnának rajta: „Az a kevés természetvédő és tudós, aki tudatában van a végbemenő katasztrófának, nem rendelkezik semmilyen hatalommal.” Vajon ezt a témát miért csak egy mondattal említi, és miért nem külön részbe került?

Érdekes, hogy az egyes témáknál nem feltétlenül arról ír, ami a címben szerepel, így például a túlnépesedés részben a „túlnagyvárosiadásról” értekezik, ami a túlnépesedésnek egy bizonyos speciális aspektusa – azaz a címben jelzett téma taglalása lényegében kimaradt.

A szerző nem csak az általa írt jelenségek okán, hanem azok megoldásán sem gondolkodott el. A röpirat jellegű, problémafeltáró könyvben a szerző leginkább felvetésekkel operál és bizonyításként sok esetben esetleges személyes tapasztalait említi. A mű tartalma nincs igazán alaposan és következetesen átgondolva, inkább egy vázlat.

A mű megszületése után nagyjából 50 évvel az alábbi fontosabb problémákat lehetne említeni: túlnépesesedés-válság, erőforrásválság, éghajlattorzulás-válság, ökológiai válság (környezetszennyezés és – rombolás), fegyverkezés-, illetve „felfegyverkezettség” válság, betegség- és fertőzésválság, technológia-fejlesztés válság (felesleges, pazarló fejlesztések, lásd űripar, stb.). Ezekhez a körülményekhez kapcsolódnak „szubjektív emberi” problémák: közömbösség a döntéshozók és a „döntő többség” részéről a válságállapot iránt, a tudósok és gondolkodók álláspontjának figyelmen kívül hagyása (hárítás), az általános ön- és egymásismerethiány (elidegenedettség önmagunktól és másoktól), gyenge minőségű szocializáció, függőségbe kerültség, torz értékrend és látásmód, a túlélésre vonatkozó stratégia és stratégiai gondolkodásmód hiánya, és még lehetne sorolni..

Végezetül említést érdemel, hogy a Salzburgi Egyetem 2015-ben visszavonta a szerző díszdoktori címét a "nemzetiszocialista eszmék aktív terjesztése” miatt. Elgondolkodtató, hogyan és miért kerültek tudósok a nácik bűvkörébe, ahogy az is, hogy mi a fontosabb: néhány év kollaborálás a nácikkal (amit később megbánt) vagy néhány évtizednyi tudományos munkásság jelentős tudományos felismerésekkel (imprinting, öröklött viselkedésprogramok leírása), jelentős tudománynépszerűsítő tevékenységgel (lásd Salamon király gyűrűje), illetve jelentős közéleti tevékenységgel (inspirálóan hatva a későbbi zöld mozgalmakra).

A témához kapcsolódó további értékeléseim:
Goodall – Bekoff: Az utolsó pillanat https://moly.hu/ertekelesek/3571505
Szent-Györgyi: Az őrült majom https://moly.hu/ertekelesek/3305493
László Ervin: Meg tudod változtatni a világot https://moly.hu/ertekelesek/3391025
Nagy József: Vége??? https://moly.hu/ertekelesek/3423193
Lovelock: Gaia halványuló arca https://moly.hu/ertekelesek/3432564
Morris: A csupasz majom https://moly.hu/ertekelesek/3278346
Csányi: Ironikus etológia https://moly.hu/ertekelesek/3364178
Dózsa – Forgács: Bolygóvigyázók kézikönyve https://moly.hu/ertekelesek/3094577
Barabási: A képlet https://moly.hu/ertekelesek/3172199
Pálfi: Vele vagy nélküle? https://moly.hu/ertekelesek/2833470
Pinker: Az erőszak alkonya https://moly.hu/ertekelesek/3126443
Wallace-Wells: Lakhatatlan Föld https://moly.hu/ertekelesek/4042044

A témához kapcsolódó zónák:
https://moly.hu/zonak/a-nagy-konyvek
https://moly.hu/zonak/szeretheto-iskola

1 hozzászólás

Konrad Lorenz: A civilizált emberiség nyolc halálos bűne

1.044 FtKönyvtündér ·
1.499 Ft –30%
1.049 FtÚj Könyvek ·
1.499 Ft –30%
1.124 FtKönyvmarket ·
1.499 Ft –25%
1.199 FtJókönyvek.hu ·
1.499 Ft –20%
1.274 FtLíra ·
1.499 Ft –15%
1.274 FtRégikönyvek.hu ·
1.499 Ft –15%
1.274 FtRocky ·
1.499 Ft –15%
1.500 Ftkonyvantikvar.hu antikvár
1.500 FtRégikönyvek.hu antikvár
600 Ft-tólMolyok eladó könyvei
Könyvtár
Konrad Lorenz: A civilizált emberiség nyolc halálos bűne

A szerző olyan folyamatokat és jelenségeket mutat be, melyek nemcsak kultúránkat fenyegetik bukással, hanem magát az emberi fajt is. A technológia fejlődése és túlracionalizált életmódunk egyik következményként eltorzul érzelmi világunk. Az emberiség egyre fogékonyabb az egyéniséget romboló hatásokra, gondolkodásunk ijesztően uniformizálódik.
Konrad Lorenz 35 évvel ezelőtt megfogalmazott gondolatai napjainkban is időtállóak, s az általa megfogalmazott kételyek és állítások érvényesebbek mint valaha.
Galambos Péter (Galamb) előadásában
Teljes idő: 208 perc.