Noro  értékelése


>!
Noro 
Harrison Fawcett: A Korona szövetsége

Tinédzser koromban (az se ebben az évezredben volt ám!) nagy rajongója voltam Fonyódi Tibor és Szélesi Sándor első űroperettjeinek, amelyek akkor még nem viselték a Mysterious Universe sorozatlogót. Voltak benne csillagrombolók meg időutazók meg démonok meg sárkányok, vagány hősök nagy dumákkal, szép nők nagy dudákkal… én kérek elnézést, de attól még igaz :D, valamint nem egyszer alaposan körüljárt történelmi adalékok és hátborzongatóan valóságosnak tűnő okkult motívumok. Aztán valamikor elkezdtem kinőni ebből a stílusból. Talán épp A korona hatalma volt az utolsó olyan MU regény, amin még felhőtlenül tudtam szórakozni. Hosszú kihagyás után, két évvel ezelőtt megpróbálkoztam a Hosszú út a trónig, baby c. művel, de abban kifejezetten úgy éreztem, hogy az író nem lépett tovább, ugyanazokat az infantilisnek tűnő poénokat nyomatta 17 évvel később is, mint régen. Így aggódva vettem a kezembe jelen kötetet, mert bár kíváncsi voltam, mi is lesz plazmaíjat feszítő újmagyarjainkkal, stílusváltásban nem is reménykedtem. És most jön az, amiért elkezdtem ezt a hosszúra nyúlt felvezetőt: ez a regény más! Egy sokkal érettebb, komolyabb hangvételű történet, amely nem csak a régi rajongókhoz szól, hanem bárkihez, aki szereti az izgalmas és szokatlan világokban játszódó űroperákat. Éppen ezért nem is annyira folytatásnak, mint inkább afféle spin-offnak nevezném.

A Mysterious Universe-ről tudni kell, hogy valójában egy space fantasy világ, ami nagyon szereti az anakronizmusokat. (Nála jobban talán csak a Warhammer 40.000-ről mondható el ugyanez.) Az emberlakta űr császára misztikus hatalommal bír, a (kozmo)katolikus egyház kardos űrlovagokkal védi a hitet, a nagyhatalomnak számító pannonok, vagyis az űrmagyarok pedig egész űrhajók elpusztítására képes plazmaíjaikkal szereztek maguknak kétes hírnevet. A regény középpontjában álló Barkóczyak mintha egyenesen a Beszterce ostromából léptek volna elő díszmagyarjaikban és ultrahang-élű fokosaikkal (ezt nem én mondom, Fonyódi maga írta az előző kötetben!) Ez a regény azonban nem áraszt el minket önmaguktól harcoló szuperfegyverekkel, hanem a sorozatban – szerintem – most először inkább a közönséges emberekre próbálja irányítani a figyelmet. Nincsenek benne cinikus szuperhősök, akik csak úgy fél kézzel vágják oda a taktikai atomgránátot, hogy aztán mondjanak valami frappánsat az időjárásról. A történet humora is jobban betalált, mint amire számítottam. Amit a Pannon bolygóról ír, illetve az új (és régi) magyar mentalitásról, az szinte már szatíra. Ezeket pedig én nagy előrelépésnek tartom. De az igazsághoz azért hozzá tartozik, hogy a szerző továbbra sem nevezhető a női lélektan avatott ábrázolójának.

Ui: a regény nem kifejezetten logó-függő, vagyis úgy vélem, hogy nem csak a sorozat avatott ismerői számára lehet élvezetes. Sőt, ha valaki most akarna bekapcsolódni az MU világába, ez a regény egészen jó alkalom lehet rá.


Harrison Fawcett: A Korona szövetsége

Harrison Fawcett: A Korona szövetsége

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

A.D. 2672. Két évvel Stephanus koronázása után a pártoskodó és egymással vitézkedő politikai erők újra felsorakoznak az északi és a déli törzsek oldalán; a korona szövetsége felbomlani látszik, a polgárháború előszele újra megérinti a pannoni magyarságot. Mikor Barkóczi János bán, a déli Tamas klán vezére, a király akaratával szembeszállva saját gyarmatbirodalom kialakításába kezd, a pannoni csatában vereséget szenvedett Űrtemplomos Lovagrend elérkezettnek látja az időt, hogy bosszút álljon.

Archer Orsoly, a turáni fényíjászat új reménysége, és Bánfihunyadi Szabolcs, a nemesi származását eltitkoló őrkatona Barkóczy roncshalmazzá vált csillagrombolóján találkoznak először, ahol a bán és pár száz hadra fogható katonája vérszomjas zsoldosok és templomosok tízezreivel néz farkasszemet. Amikor Barkóczy világossá teszi, hogy a Székely Dózsa György roncsát „egy talpalatnyi magyar földnek” tekinti, amit élete árán is megvédelmez, a fiatalok megértik, hogy sorsuk hamarosan beteljesedik…

Harrison Fawcett a millennium tiszteletére írt A Korona hatalma című regényében 27. századi perspektívából elevenítette fel a Magyar Szent Korona történetét. A Korona szövetsége a több kiadást megért, kultikus mű méltó folytatása. Az előzményektől függetlenül is olvasható regény nem mindennapi izgalmakat ígér az SF kalandregény-irodalom kedvelőinek, és méltó tisztelgés az 1566-os szigetvári ostrom hősei előtt.

Hirdetés