LRn értékelése


>!
LRn
Rusvai Mónika: Tündöklő

Rusvai Mónika első regénye minden gyermekbetegsége ellenére is ígéretes kezdet. Szépen megírt szöveg, van benne potenciál, de végig úgy éreztem, hogy kell még pár „tanulóregény”, hogy rendesen kibontakozzon. Nem tudott igazán magával rántani, nagyon lassan haladtam vele, nem lopakodott be a gondolataim közé, amikor épp nem olvastam…

Erthol, a lovászfiú, akinek a szemén keresztül végigkövetjük az eseményeket, nem a regény igazi „hőse”, de azért ott van a sűrűjében, így logikus döntésnek tűnik, hogy ő kalauzoljon minket. Együtt és fokozatosan jövünk rá, mi történik, minek milyen jelentősége van – a baj csak az, hogy Erthol nem igazán érdekes karakter, legjellegzetesebb attribútuma pedig (a lovakhoz való kötődése) nem fut ki sehova, pedig sok időt töltünk vele a regényidőből (és sajnos nem ez az egyetlen mellékvágány). A többi karakter sem vált eléggé élővé, nem kerültem elég közel hozzájuk, így a globálisabb probléma sem tűnt annyira izgalmasnak; a szövegvilág hagyományos logikája pedig vitte magával a cselekmény fő szálát, nem kellett aggódni a végkifejletért sem.

Persze nincsen azzal baj, hogy a szöveg a klasszikus fantasyk logikáját követi – ha igényesen megírt történetről van szó, szívesen olvasok ilyesmit, márpedig a Tündöklő nem egy fércmű –, de tény, hogy kicsit több kreativitás és egy szorosabb gyeplő a hasznára vált volna. Talán az óvatosság a legjobb jelző arra, amit a könyv kapcsán gondolok: mind a történet, mind a karakterek, mind a szerkezet és a stílus annyira óvatos, hogy már-már érdektelenségbe fullad, pedig látszik a mögötte lévő alaposság, és a mondanivalója (a döntések fontossága a sorsszerűség elfogadásával szemben) is érdekes játszóteret adhatna.

Furcsa lett a viszonyom ehhez a könyvhöz, mert nem mondhatom rá őszinte lelkesedéssel, hogy tetszett, ennek ellenére azonban nagyon várom, hogy mivel fog előrukkolni a szerző legközelebb, mert végig azt éreztette velem, hogy ennél sokkal-sokkal több van még benne, csak meg kell adni az idejét.


Rusvai Mónika: Tündöklő

Rusvai Mónika: Tündöklő

Húsz éve az utolsó szigetkirályságot elpusztította a vihar képében érkezett Sárkány. A tengerik népe az addig tiltott, ősvadonnal borított szárazföldre menekült, hogy ott építsen fel új birodalmat.
Erthol, a fiatal lovász, aki sosem ismerte a régi világot, a titokzatos Viharhozó nyomába eredve akaratlanul is részese lesz egy átkoktól sötét és féligazságokból összeálló legendának, amely hamarosan nemcsak az ő sorsát, de egész országáét is a pusztulás peremére sodorja. A válaszok a múltban rejlenek – de gyökerek híján ki tudná megmondani, mi igaz a babonákból és mi nem? A Sárkány előhírnökei, a sárkánykígyók pedig már az új világban is megjelennek, hogy beteljesítsék a régi birodalomban kimondott átkokat.
A Tündöklő egyszerre emberközeli és hősregéket idéző történet, amelynek világában, ha a természetfelettit szólítja az ember, a válaszban nincs köszönet.

Hirdetés