Szabolcs_Holló értékelése


>!
Szabolcs_Holló
Adrian Tchaikovsky: Pókfény

Két könyv és egy novella után már bátran kijelenthetem, hogy Tchaikovsky nem okoz csalódást semmilyen módon, remek író, hihtetlen kreativítással humanizmussal és egyúttal valami elég lesújtó véleménnyel jelen korunkról.
Ez önálló fantasy regénynek néz ki, de valójában szatíra, ami a klasszikus fantasy toposzoknak tart egy görbe tükröt.Mennek a fény bajnokai, hogy valami ősi jóslat alapján megszerezzék az eszközt, amivel legyőzhetik a Sötét Urat, akinek rettentő seregei, szörnyei már gyülekeznek. Kénytelen kelletlen magukkal viszik az emberré átalakított óriáspókot, Nth-t, aki a Sötétség teremténye, de segítsége nélkül nem győzhetnek. A csapat öt szereplője egyfajta archetípusa a jó kalandozócsapat tagjainak, de mindegyik végletesen kiforgatott. Kételkedő papnő, piromániás, szociopata mágus, hímsoviniszta, gőgös harcos, és persze a harcosnő, aki mindig panaszkodik, hogy minden férfi kihasználja, csak azért mert harcosnő. Kezdetben kissé idegesítettek a főszereplők, de aztán megindult köztük a csapatdinamika Nth létrejöttével és láttam, hogy itt bizony morális kérdéseket fog feszegetni az író, a kaland az csak háttér. A sztori szándékoltan teljesen sablonos, de a vége az ami igazán kiemeli az átlagból. A könyvet szerintem a teljesen kezdő zsánerolvasók kerüljék el, mivel ez kifejezetten tapasztaltabb olvasóknak való, különösen azoknak akik szerepjátékoztak életükben. Tipikusan egy hagyományos D&D kampányban felmerülő kérdéseket feszeget végig, afféle humoros, szatirikus formában, de sietek leszögezni, hogy nem paródiakönyv. Nos megszerettem ezt a könyvet, különösen a kissé naiv, optimista lezárása miatt, mivel annak idején mi is hasonlóan játszottuk a D&D-t.
Ezen kötetből is látszik, hogy Tchaikovsky nagyon szereti az ízeltlábúakat. :D


Adrian Tchaikovsky: Pókfény

Adrian Tchaikovsky: Pókfény

A Fény és a Sötétség örök harcában mindig is egy prófécia segített legyőzni a gonosz seregeit. Egy ilyen jóslat utasításait követve próbálja hősök egy kis csapata megszabadítani a világot Darveziantól, a Sötét Úrtól. Hosszú, kalandos útjukon szembe kell nézniük szörnyekkel, óriási pókokkal, véráldozatra szomjazó őrült szektákkal, és saját gyengeségeikkel. A pókok erdejéből a Szent Városon keresztül a gonosz tornyáig szokatlan vezetőt követnek: egy óriáspókot, amit a csapat mágusa kényszerűségből emberré változtatott.
Legalábbis… nagyjából.

Adrian Tchaikovsky, Az idő gyermekei és a Hadállat szerzője ebben az első látásra klasszikus alapokra épülő, mégis modern, sötét humorral átszőtt fantasy regényében ugyanazokat a témákat dolgozza fel merőben más fényben, mint amelyekért a magyar olvasók is annyira megkedvelték. Emberség és emberiesség, empátia és gyűlölet, felelősség és álnokság – minderre egy nem ember szereplő látószögén át tart görbe tükröt.

Hirdetés