Marcus értékelése


>!
Marcus
Luis Saul: Syburr csillaga

Luis Saul-tól korábban a Della bábjait olvastam, ami egy ígéretes, izgalmas, csavaros könyv volt, csak éppen eléggé nehezen követhető, és a végére szerintem kevés olyan olvasó maradt, aki maradéktalanul tudta volna, hogy végül is mi volt a sztori. Mindenesetre a Tuanos új írók mezőnyében egyértelműen ígéretes volt.

A Syburr csillaga cím kicsit csalóka lehet, ugyanis maga Syburr nem sokat szerepel a regényben, csak a főszereplő hátterének fontos eleme. Ehelyett egy klasszikus, utazós-kalandozós sztorit kapunk, amiben egyébként az alapötlet nekem nagyon tetszett: eszerint egy kalandozócsapat úgy áll össze, hogy minden egyes tagján valamilyen átok ül, és a céljuk gyakorlatilag az, hogy ezektől az átkoktól megszabaduljanak. Mivel Yneven az átkok hajlamosak eléggé csavarosak lenni, ezért egy egész csapatnyi elátkozott kalandozóban rengeteg történeti potenciál van. (Erősen ajánlott szerepjáték keretében is kipróbálni.) Ezt Saul nagyjából ki is használja, bár ott talán rezeg a léc, hogy több átok is inkább előny azokban a helyzetekben, amikbe hőseink keverednek. Az átokűzés űzése (bocs) közben ugyanis nincs hiány akcióban, gyakorlatilag a regény kb. 80-90%-a valamilyen fizikai vagy mágikus harc, menekülés, stb. Ezek egyébként a brutális mennyiség mellett is végig élvezhetőek, de itt jön be az, amin az egész regény elbukik: a követhetőség.

Az egy dolog, hogy a csapat nem mindig a leglogikusabban cselekszik, néha hosszú és összetett tervezés után gondolnak egyet, és csinálnak teljesen mást. Így maguk az akciók is nehezen követhetőek, de a fő cselekményt gyakorlatilag lehetetlen kihámozni a regényből, ugyanis az író hajlamos arra, hogy amikor beszélgetős/előrevivős részhez érünk, a lehető leghomályosabban fogalmazzon, esetleg otthagyja a jelenetet a közepén, aztán lehet találgatni.

Szóval ez egy nagyjából 4,5 csillagos regény, ami a szerkesztés hiánya miatt gyakorlatilag értelmetlen történettel rendelkezik. Még egy lapáttal rátesz, hogy nem befejezett a történet, a „saga” folytatódna. Egy nagyon komolyan átírt első rész után határozottan érdekelne, hogy hová fut ki a történet.

(Amennyiért pl. a Könyvudvarban hozzá lehet jutni, annyit azért bőven megért ez is.)


Luis Saul: Syburr csillaga

Luis Saul: Syburr csillaga

Syburr trónörököse apja hívására érkezik haza a Fekete határról, hogy eleget tegyen uralkodói kötelességének, a végzet azonban más sorsot rendelt Atreq Dasantes számára. A kiérdemelt átok előbb számkivetetté, később kárhozottá silányítja, és arra ösztönzi , hogy a kontinenst bebarangolva feloldozást keressen bűnei alól.

Húsz év. A ficsúrból férfi, az átokból rögeszme, az útitársakból barát lett, ám felcsillan a fény,amely a rég elveszettnek hitt megváltáshoz vezethet. Azonban a világosság, amely a szférákon túlról ragyogja be a Kárhozott Hatokat nem hamis reménnyel kecsegtet-e? Vajon akadhat-e gyógyír azon a vidéken, amelyet ember messzire elkerül, és egykor úgy rettegtek, a Démonikus Óbirodalom?

Hirdetés