Bori_L P értékelése


>!
Bori_L P
Tünde Farrand: Farkasország

Ez a könyv iszonyú mélyen megérintett. Mit megérintett, elővette a legalapvetőbb, legmélyebb félelmeimet és üvöltve a fejemre olvasta azokat. Ebben a könyvben megvalósul, amitől mindennél jobban rettegek: hogy másoknak, arctalan, névtelen tömegnek totális kontrollja lehet az egyes egyének élete felett. Ettől még nem lenne annyival több egy random disztópiánál, de annyira a legzsigeribb, legbelsőbb félelmeimre épül a világa, hogy végig, szó szerint az elsőtől az utolsó oldalig gombóc volt a torkomban.
Tehetetlenség. Kiszolgáltatottság. Propaganda. Mesterkéltség.

Az új világrendben az emberek aszerint sorolódnak osztályokba, hogy mennyit fogyasztanak az anyagi javakból. Vannak a Kisfogyasztók, a Középfogyasztók, a Csúcsfogyasztók, és mindannyiuk felett pedig a Tulajdonosok. Ha nem fogyasztasz, lecsúszol. Ha nem dolgozol, lecsúszol. Ha megöregedsz, megrokkandz, megbetegedsz, nonprofit személlyé nyilvánítanak, ami egyet jelent a halállal. Ebben a rendszerben nincs helye az öregeknek, betegeknek, megváltozott munkaképességűeknek, ahogy azoknak sem, akik (másképp) gondolkoznak. Menj iskolába. Tanulj. Dolgozz. Házasodj meg. Törekedj felfelé. Szülj gyereket._ Fogyassz._

Számtalan disztópiát és diktatúrát láttunk már. A Farkasországban számomra az volt különösen ijesztő, hogy egyes elemei simán léteznek már a mi világunkban is, a politikai vagy kereskedelmi propaganda által elvakított/elbutított emberek, vagy akik a külsőségeknek élnek, az Instagramra feltolható kajafotóknak, a milliomodik műmosolygós szelfinek, a csili-vili tárgyaknak. Nem tudok ijesztőbb dolgot elképzelni a magam részéről, mint ezeknek az intézményesítése.

Látom én a hibáit ennek a könyvnek. De rohadtul nem érdekelnek. Pl. biztos vagyok benne, hogy a vége sokaknak nem fog tetszeni, de minden irrealitása ellenére, nekem kellett egy kis fellélegzés, mire odaértem. De ha nem tetszik valami benne, szerintem ez akkor is egy nagyon fontos könyv, hátborzongatóan nagyítja fel a modern fogyasztói társadalom bizonyos visszásságait.

pár nap távlatából talán összeszedem a gondolataimat a felvetett témákról, de ezt most muszáj volt kiírnom magamból


Tünde Farrand: Farkasország

Tünde Farrand: Farkasország

2050, London: a társadalom a szűk eliten kívül a fogyasztás alapján tagolódik három rétegre, és mindenkinek eleget kell dolgoznia, keresnie és költenie, hogy kiérdemelje lakhatási jogát. Amikor pedig valaki már nem költi tovább a pénzét, nonprofit személynek minősítik, és vissza kell vonulnia valamelyik fényűző Méltóságházba, ahol előbb kilenc csodás hónap várja, aztán a békés eutanázia.
Miután az építész Philip egy nap a bankszámláján lévő megtakarítással együtt eltűnik, felesége, Alice azon kapja magát, hogy biztosnak hitt otthonát és lakhatási jogát is elveszítheti. A nő nekilát kideríteni, mi történt, és nyomozása során nemcsak saját családja sorsáról, hanem az új társadalmi rend mögötti valóságról is megtudja a szörnyű igazságot.
A Magyarországon született, de Angliában élő szerző bemutatkozó regénye ijesztően aktuális disztópia a Ne engedj el… szellemében.

Hirdetés