Annie04 értékelése


Annie04>!
Julia Quinn: Csókja megmondja

„Miért ne venné feleségül? Úgy tűnt, mindenki azt akarja, hogy házasodjanak össze. Nagyanyja már vagy egy éve célozgat erre, a Bridgerton család pedig olyan diszkrét volt e téren, mint valami pöröly.”

A cserfes Hyacinth és a megnyerő Gareth története sem hagyott cserben. Rettentő jó karakterek, nagyon összeillő páros. Az őket körülölelő történet is lekötött, humoros volt, olvasmányos, ahol kellett a családi dráma is jól működött, és volt benne egy kincskeresős szál is, ami még több izgalmat csempészett a kötetbe.
Az epilógus huncut mosolyt csalt az arcomra, de egyúttal megszólalt a belső hangom is, hogy ne már, nem lehet így vége!

A Bridgerton család legkisebb lányának és a szókimondó Lady Danbury unokájának története is megvett, viszont nem tudom miért, itt valahogy nem volt meg annyira a varázs, mint a sorozat legtöbbjénél.


Julia Quinn: Csókja megmondja

Könyvtár
Julia Quinn: Csókja megmondja

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

A HŐS
Gareth St. Clair bajban van. Apja, aki megveti őt, elhatározta, hogy tönkreteszi a St. Clair-birtokot, hogy nyomorba döntse őt. Gareth egyetlen öröksége egy családi napló, amiben talán családi titkokról írnak… és ez lehet jövője nyitja. Csak az a probléma, hogy a szöveg olaszul íródott, mely nyelvet Gareth a legkisebb mértékig sem beszéli.

A HŐSNŐ
Az előkelő társaság egybehangzóan állítja, hogy Hyacinth Bridgerton kisasszonyhoz senki nem hasonlítható. Pokolian okos, rémesen szókimondó, és Gareth szerint valószínűleg csak kisebb dózisokban elviselhető. De van benne valami… valami bájos és bosszantó… ami megragadja a figyelmét, és nem ereszti.

SZEGÉNY MOZART ÚR
Valószínűleg éppen forog a sírjában, amikor Gareth és Hyacinth találkozik az évente megrendezett Smythe–Smith-zeneesten. Hyacinth jó hírű lány; az, hogy Gareth St. Clair társaságában látják, meglehetős merészség, de jól érzi magát a társaságában és felajánlja, hogy lefordítja a naplót, bár olasztudása nem egészen tökéletes. De ahogy beveszik magukat a titokzatos szövegbe, rájönnek, hogy a válaszok, amelyekre oly régóta várnak, nem a naplóban vannak… egymásban találják meg… és semmi sem olyan egyszerű – vagy olyan bonyolult –, mint egyetlen, tökéletes csók.