ViraMors P értékelése


>!
ViraMors P
John Scalzi: Pusztító tűz

”Összefoglalva nem volt más, csak halál, kórság, önkényurak és pusztulás. A teljes felvétel meghallgatása után pedig eltöprengett, hol romlottak el az emberek.
A válasz valószínűleg pofonegyszerű volt: ha az emberek rájönnek, hogy minden igyekezetük dacára biztos pusztulás vár rájuk, akkor kihajítják a légzsilipen a hosszú távra szóló döntéskészségüket.”

Vagy csak szimplán megpróbálják homokba dugni a fejüket és/vagy bebizonyítani, hogy nemúgyvanaz! a világnak mennie kell tovább a megszokott rendben, elvégre bizonyos embereknek ez lenne az ideális. De ha beüt a krach…

”Ha eljön a világvége, gyakran a tudósokból lesznek bűnbakok.”

Hölgyeim és uraim! Közelgő világvége Scalzi módra! Űrhajókkal, merényletekkel, intrikával, mocskos szájjal„ tisztességtelen célokkal, egy-két érdekes felfedezéssel és lökött humorral.
Bár az eleje egy kicsit mintha nehézkesebben indult volna, mint az előző részé, viszonylag hamar belelendült, és onnantól hozta ugyanazt a színvonalat. A világot nem fogja megváltani – legfeljebb a sajátját megmenteni – de kellőképpen pörgős és szórakoztató ahhoz, hogy felhőtlen élvezetet jelentsen. Vagyis: Scalzi teszi, amihez ért, se többet, se kevesebbet és ez így jó, nekem legalábbis biztosan.

A végére egyébként arra jutottam, hogy ez egy csajregény. No, nem a szó klasszikus értelmében, ahogy Kiva Lagos is megmondta: ”Nem szervezünk szájbak*rt ottalvós bulikat, ahol befonjuk egymás haját, miközben pasikról vihogunk!” de nem olvastam még Scalzi könyvet ennyi női karakterrel a könyv és a történet szempontjából fontos pozícióban, miközben a férfi karakterek ennyire feláldozható mellékszálak. spoiler Egyértelműen csajregény, nem?
És az ebben a legszebb, hogy tavaly óta ezerszer elmondtam, hogy Zoët, a csitrit Scalzi mennyire nem találta el, viszont a Pusztító tűz intrikáló női kompeniája határozottan jól sikerült. Jó, persze, valóságtól erősen elrugaszkodottak, de attól még nekem bejött a végeredmény. Kérem a folytatást.

11 hozzászólás

John Scalzi: Pusztító tűz

John Scalzi: Pusztító tűz

A megsemmisülés szélén táncoló univerzumban játszódó eposzi űropera nem ért véget: a Pusztító tűz John Scalzi lebilincselő folytatás Az összeomló birodalomhoz.

Az emberiség csillagközi birodalmaként ismert Egyesülés az összeomlás küszöbén áll. Az Ár, a csillagközi utazást lehetővé tevő dimenziók közötti átjáró eltűnőfélben van, egész naprendszereket szakítva el egymástól. Az emberi civilizáció végveszélybe kerül, milliárdok élete forog kockán.
II. Grayland emperátor, az Egyesülés államfője az egyetlen, aki megoldást találhat a problémára és megmentheti az emberiséget. A helyzete azonban nem egyszerű. Rengetegen vannak ugyanis, akik szerint az Ár összeroskadása szóbeszéd csupán – vagy legalábbis lehetőség arra, hogy ők maguk hatalomra kerüljenek.
Miközben Grayland katasztrófára készül, addig a többiek polgárháborúra. Méghozzá olyanra, amelyet egyszerre vívnak majd a hatalom termeiben, a kereskedelem központjaiban, az áhítat oltárainál és a jéghideg világűrben. Az emperátor és a szövetségesei eszesek és találékonyak, de ugyanez igaz az ellenségeikre is.

A Pusztító tűz megjelenését követően azonnal New York Times Bestseller és USA Today Bestseller lett, így John Scalzi ismételten bizonyítja, hogy ő korunk egyik legnagyobb élő sci-fi írója, aki a Vének háborúján kívül is képes maradandót alkotni.

Hirdetés