Szentinel értékelése


>!
Szentinel
Jack Vance: Rhialto the Marvellous

Amennyire tetszett az előző rész, annyira untam ezt a kötetet.

Ebben a „lezáró” kötetben megismerjük azokat a szereplőket, akik eddig igencsak háttérbe szorultak, avagy a varázslókat. Egocentrikus és excentrikus emberek gyülekezete, akik mindig olyan dolgokba ütik az orrukat, melyhez igazából nem is értenek. A könyv visszatérő humorforrása ez, ahogy próbálnak okoskodni, de persze csak egymásra licitálnak rá mindig (meg folyton megpróbálják egymást besározni ilyen-olyan módon). Ez a humor működött volna Cugellel, de ezekkel az unszimpatikus, okoskodó bagázzsal nem hogy azonosulni nem tudtam, de Jar Jar Binkszet akár ők is ihlethették volna.

A három csillagot Jack Vance prózája és a háttérvilágról kiderülő új részletek miatt kapta. Ezek nélkül még két csillagot sem adtam volna neki. Jó ötlet volt behozni az tér-időutazást, az utolsó fejezet lezárása pedig korrekt lezárása volt a Csodálatos Rhialtónak, de messze nem a sorozat legjobb kötete. Azt a helyet még mindig a harmadik kötet birtokolja nálam.

A sorozat összesített értékelése

A csalódást okozó utolsó kötet ellenére a Haldokló Föld egy messze a korrekt szinten felül teljesítő klasszikus. Sok eleme a mai napig egyedi és érdekes; bizonyos szinten a kortárs fantasysorozatok nagy részét a mai napig háttérbe képes szorítani. Van valami ebben a világban, ami vissza-visszahívja az embert, és képes őt inspirálni. Nem csoda, hogy Vance ciklusa volt a névadója a zsánernek, mely sok nagyon jó regényt ihletett a mai napig. Bár elnyerte a tetszésemet, nem ezt tartom a haldokló föld-történetek csúcsteljesítményének. Eddigi tapasztalataim alapján még mindig Az Új Nap könyve a legjobb a témában.

Mindenkinek érdemes tennie vele egy próbát, akit érdekel a fantasy története, szereti a klasszikusokat, szereti az egyedi történeteket, szereti a jól megírt fantasztikumot és az apokaliptikus sztorikat. Egy valódi remekművet olvashattam el A Haldokló Föld-meséinek képében, és szegényebbnek érezném magam, ha ki kellett volna hagynom. Cugel pedig bekerült a kedvenc karaktereim közé.


Jack Vance: Rhialto the Marvellous

Jack Vance: Rhialto the Marvellous

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Rhialto the Marvellous takes up the personal and political conflicts among a conclave of two dozen magicians of Ascolais and Almery in the 21st Aeon. The shocking appearance of the Llorio the Murtha, a powerful female force from an earlier aeon threatens to unbalance nature by “ensqualming” or feminizing the magicians. This triggers a tremendous struggle for power and the other mages turn against Rhialto. Hoping to reestablish his rightful place, Rhialto travels to other aeons to restore the missing Perciplex which projects the Mostrament, the constitution of the association. In his final adventure, Rhialto must, ultimately, travel to the very ends of time and space to confront an old adversary whom he had wronged and must commit further misdeeds to restore order. Out of this welter of exotic politics, values systems, personal eccentricity, and magic, the figure of Rhialto slowly comes into focus and takes on dimension. He is a vain, apparently superficial man, not ashamed to demonstrate his melancholy to enhance his reputation. But he is courteous, patient, and subtle, even kind. He is self-aware and introspective as Cugel never could be—the wisest and most sympathetic of all of Vance’s wizards.

Hirdetés