fekiyeti79 P értékelése


>!
fekiyeti79 P
Eric Muldoom (szerk.): Sötételf – Vérkövek

Eric Muldoom (szerk.): Sötételf – Vérkövek Ammerúnia Elf Birodalmak – Fantasy shared world antológia

„Jól figyelj, Draqan! Ha meghalok, égess el, aztán menj Sárkánytorokba, és szórd szét a hamvaimat. Találsz ott majd valamit, ami hasznodra válhat, amikor elindulsz a saját utadon.”

És Draqan elindul, hogy teljesítse mestere, Nestmeth Ta Aanhur-ptaah utolsó kívánságát. Sárkánytorokba, a titkos rejtekhelyükre érve meg is találja a szóban forgó valamit; egy olyan kövekkel kirakott nyakláncot, melyek emlékeket őriznek. Ezek a Vérkövek. Draqan hozzájuk fordul segítség, útmutatás reményében. És a kövek mesélnek…
…mesélnek Reménységről, Örökségről, Kötelékről, Haragról, Szövetségről, az ellenség Álarcairól, Hatalomról, Beavatásról, Sötétségről, félelemről és magányról. Mindezek egy-egy rövidebb-hosszabb történetként jelennek meg, melyek bár önállóan is megállnák a helyüket, mégis hol szorosan, hol lazábban kapcsolódnak egymáshoz, ráadásul összeköti őket a furmányos szerkesztői megoldás: minden történet végén, néhány oldal erejéig visszatérünk Draqanhoz, nemcsak lezárva az aktuális novellát, hanem felvezetve a következőt.
Ezért, kezdeti szándékommal ellentétben, nem tudom novelláskötetként kezelni a könyvet, amihez még az is hozzájárul, hogy az egyes történetek igencsak azonos, magas színvonalú írások, csupán más-más szerző tollából kerültek ki (ha nem látom a neveket, fel sem tűnik :)).

Utólag belegondolva érthető az előszóban található kérés/felszólítás, miszerint érdemes a szerkesztés sorrendjében olvasni a kötetet; ez egy egybefüggő novellafüzér, történetfolyam, mely így, egy furcsa szerkezetű regényként ad betekintést az Elf Császárság Ködfallal elkerített tartományának, Baar-Shagýrnak* a világába, egészen a Sötételfek születésétől a hatalom birtoklásáért folytatott, örökös testvérharcokig.

spoiler

Remek!

* Nem tudok „háztetős” ipszilont írni, de valahogy jeleznem kellett, hogy ez nem szimplán Shagyr, mert az teljesen más! :D

2 hozzászólás

Eric Muldoom (szerk.): Sötételf – Vérkövek

Eric Muldoom (szerk.): Sötételf – Vérkövek

Baar-Shagŷr veszett hírű lápvidék, a Császárság mégis helytartót ültet ide, mert a környező hegyek méhe mesés holdkő-vagyont rejt… Amikor egyik bánya megnyitásakor a tartományban elszabadul a ximúr-kórság és a nemesvérű elfek tömegével korcsosulnak el, a holdelfek mágiája gyilkos ködfallal zárja körül a mutánsokat. Az itt rekedtek bőre megfeketedik, hajuk megőszül, izmaik elsorvadnak.

A felfedezett vérkövek létezésének titokban kell maradnia, ezért a császári gépezet gondoskodik arról, hogy mindenki elhiggye: a tartomány lakossága elpusztult, a maradék keveseket kimenekítették. A shagŷri kincsek átmentése, a fajtársak sanyargatása a színfalak mögött zajlik tovább. Egyvalamivel azonban senki sem számol: a shagŷri Nemesházak egyes klánjai idővel felhagynak az elixír szedésével. Négy generáció elteltével a mocsárvidék már egy új fajt nevelt ki: harcias, vad és ellenálló egyedeket, akik a túlélés és a gyilkolás mesterei. A nevük: sötételf.

Véropál, pókselyem és opálacél, tűzgriffek és sárkányok, renegáttá lett kardnemesek, ximúrvadászok és kóbor elfek, boszorkányok, Dzardan ősi palotavárosának titkai, Khaál pókisten kultusza, a Szívfaló legendája, Setephis urainak örökösödési harca elevenednek meg e különleges gyűjtemény lapjain. Összeesküvések és rejtelmek, hősök és elfajzottak, tragédia és árulás…

Eric Muldoom szerkesztésében Soren Ward, Santorina Grey, Boruzs Gergely Gábor és társaik gondoskodnak arról, hogy a sötételfek rettegett világa a mi napunk alatt borzongasson tovább.

Hirdetés