Dávidmoly értékelése


>!
Dávidmoly
Django Wexler: Az Árnyéktrón

Marcus úgy érezte magát, mintha egy iskolai osztályban lenne, ahol mindenki tanult egy olyan vizsgára, amelyről ő nem is tudott.
*
Ígéret: végső soron ebből áll maga a bank. Ígéretekből.
*
Amit barátunk, a herceg nem ért, az az, hogy az állandó árulás éppoly kiszámítható, mint a kikezdhetetlen hűség. Ha az ember mindig arra számít, hogy hátba szúrják, nem éri meglepetés. Ha néha-néha hűséges volna, sokkal nehezebb lenne megjósolni a lépéseit.
*
Én vagyok a királynő, Vertue gróf. Én mondom meg, ki áruló és ki nem, és én azt mondom önnek, hogy az árulók az ön táborában vannak.
*
Másfelől azonban rengeteg ágyúja van. Ez jó néhány jellemhibát ellensúlyoz.

Az Árnyháborúk második kötete becsületes második rész, amely úgy emelte a tétet, hogy közben nem roskadt össze a súlya alatt. A sivatagi csatamezőkről a főváros sikátoraiba és a paloták folyosóra helyezte a hadszínteret, de a küzdőfelek elszántsága jottányit se csökkent az első rész óta. A különböző intrikák és cselszövések talán egy fokkal kevésbé kidolgozottak, mint amilyen a Gyarmati Hadsereg műveletei voltak, de azért nincs okunk a panaszra. Wexler ügyesen szövi a történelmi sorvezetőre a cselekményét, és a mondatok fűzésében is kifejezetten ügyes, ezért, bár nagyvonalakban sejthető a történet alakulása, mégis izgalmas és magával ragadó a szöveg. Talán egyedül a spoiler szál csikorog egy kissé, de ez megbocsájtható.
A világ- és a karakterépítés is szépen halad előre. Lassan megtudunk ezt-azt a többi országról is (noha még elég vázlatosan, spoiler, illetve az egyház működésébe is. A mágia működéséről ugyan minőségileg nem tudunk meg többet*, de valamennyire beleláthatunk az antagonisták (Orlanko és a Fekete Papok, utóbbiak ritka undorító társaság**) lapjaiba, így árnyalódik a képünk.
Az első kötet két főszereplője, Marcus és Winter továbbra is viszi a prímet, sajátos leosztás szerint: Marcus kapja a jobb szövegeket, Winter az izgalmasabb cselekményszálat. Eleve az egész spoiler szál nagyon tetszik: szépen van felépítve és beágyazva a világba, és ettől teljesen hihetővé válik. Szerintem ez simán az egész sorozat eddigi legjobb húzása (alig várom a következő részt, ahol a hírek szerint még többet kapunk belőle). Új nézőpontot jelent Raesinia hercegnő spoiler, aki egészen különös játékba kezd az Utolsó Herceg ellen, és egyéb szempontból is sokkal okosabb és érettebb, mint ahogy képzelnénk. Érdekes karakter, látom benne a potenciált spoiler. Szeretett mellékszereplőim közül csak Janusnak jutott komolyabb szerep: ő még mindig nagyon menő (és még annál is titokzatoskodóbb). spoiler Az új szereplők közül Veszett Jane szerintem kifejezetten jól sikerült, és remélem, hogy Cora is sokat fog még szerepelni a sorozatban.
A magyar kiadásra nincs panaszom: a szöveg jól olvasható, komolyabb hibára nem emlékszem, a kötet gerince nem törik az olvasástól, és a borító is tetszetős.
Összességében kilenc lelkes önkéntes a tízből.

*:spoiler
**: spoiler


Django Wexler: Az Árnyéktrón

Django Wexler: Az Árnyéktrón

Bárki szervezhet puccsot, vagy útjára küldhet egy gyilkos golyót. A muskéták és a mágia világában azonban ennél több kell ahhoz, hogy valaki megszerezze a trónt.
Vordan királya halálos ágyán fekszik. Mikor meghal, a lánya, Raesinia Orboan lesz századok óta az első királynő – és becsvágyó férfiak célpontja, akik irányítani akarják őt. A legveszedelmesebb közülük Orlanko herceg, a tájékoztatási miniszter, egyben a titkosrendőrség feje. Miután megfélemlítés, bebörtönzés és kivégzés révén módszeresen elhallgattatta ellenfeleit, Orlanko a legrettegettebb ember az egész királyságban.
Ráadásul ismer egy sötét titkot, ami végképp az ő kegyeire utalja Raesiniát.
A lelepleződés tönkretenné a hercegnőt, ő azonban eltökélten keresi a módját, hogy kiszabaduljon – és országát is kiszabadítsa – Orlanko vasmarkából. Valószínűtlen szövetségesekre talál ebben a fényes sikerű khandari hadjárat után hazatért Janus bet Vhalnich ezredes, valamint hűséges tisztjei, Marcus d’Ivoire főkapitány és Winter Ihernglass hadnagy személyében.
Miközben Marcus és Winter a helyüket keresik hazájukban, amelyről azt hitték, sosem látják többé, Janusnak és Raesiniának is segítenek mozgásba lendíteni azokat az eseményeket, amelyek felszabadíthatják Vordant Orlanko befolyása alól – csakhogy azon az áron, hogy káoszba taszítják az országot. Mivel azonban a nép szenved a herceg zsarnoksága alatt, ők készek a királyságot minden erővel megvédeni, származzon az erről a világról, vagy egy másikról.

Hirdetés