virezma P értékelése


>!
virezma P
Fehér Béla: Kossuthkifli

Nem tudom, mit vártam ettől a könyvtől, és pontosan azt sem, hogy mit kaptam. Az elején az jutott eszembe róla, amit a Tanú című film kapcsán szokás emlegetni: hogy végre valaki a nagy magyar történelmi valóságot máshogy közelíti meg, mint a pátosz vagy a dokumentarizmus eszközeivel. Fogalmam sincs, hogyan beszéltek akkortájt, de nekem alapvetően tetszett a karakterek nyelvezete, amit szereplőnként végig vitt a művön. Sőt a karaktereket is jól eltalálta. Valamiféle road movie akar ez lenni, ami komédia helyett inkább paródiaként valósult meg. A császárhű, fondorkodó atya és a megrögzött kossuthista becsülethuszár egymást kergető játszmája ez, a többiek csak statiszták. Elég éles kritikát kap Kossuth, egyre többen felteszik a kérdést, hogy vajon valós-e az a népfogalom, amit ő hirdetett, egyáltalán mit értenek a magyarságból a nép egyszerű fiai, vagy mit értenek a későbbi aradi vértanúk, akik a nyelvet is alig beszélik. Kossuth vagy Görgei óvja jobban a haza fiait. Közben mindenféle furcsa figurával találkozunk, mágikus elemek vegyülnek a cselekménybe, amivel nem igazán tudtam mit kezdeni, ahogy a jó adag vaskossággal sem. A végére eléggé l'art pour l'art lett, nem tudott igazán lekötni, vártam, hogy befejezzem. Ha akarom, úgy értelmezem, hogy a forradalom és szabadságharc hiábavalóságát jelképezi. Amiből az egyszerű ember annyit ért meg, hogy mennyi viszontagsággal jár, ahelyett, hogy mindenki nyugton maradna, és jókat enne.


Fehér Béla: Kossuthkifli

Fehér Béla: Kossuthkifli

Aki végigrepül Fehér Béla új nagyregényén, annak páratlan kilátásban lesz része. Egy száguldó zöld delizsánsz ablakából nézheti végig a magyar szabadságharcot. Láthat szabadságot, szerelmet, háborút és békét, ármányt, bűnt, hűséget, nagyságot és bukást. Mert a Kossuthkifli egyszerre hiteles történelmi regény és frenetikus Jókai-paródia, XIX. századi pörgő road movie és népmesei motívumokkal átszőtt magyar mágikus realizmus, gigantikus romantika-parafrázis és igazi, régimódi, izgalmas kalandregény.

A történelmi málhaposta olykor megáll, hogy az olvasó eltűnődhessen máig aktuális (vagy inkább sosem volt ilyen aktuális) sorskérdéseken. Hányszor lehet a történelmi lehetőséget elszalasztani? Mit kezd a magyar a szabadsággal? Létezik-e nemzeti végzet? Megbűnhődtük már a múltat s jövendőt?

A Kossuthkifli végtelenül sokszínű, mégis teljesen homogén mű. Nyelvi leleményei lenyűgözők, humora utánozhatatlan. És hát (nem utolsó sorban) a XIX. század gasztronómiai tárháza, ízes hasregény. (Cserna-Szabó András)

Hirdetés