Nuwiel SP értékelése


>!
Nuwiel SP
Greg Keyes: Lelkek ura

A könyvről
Az első rész olvasása óta eltelt időben játszottam kicsit (úgy másfél órát :P) az Elder Scrolls III: Morrowinddel, olvastam néhány szócikket az Elder Scrolls wikiben, és nagy átéléssel hallgatom a játékok soundtrackjeiből összeállított listákat takarítás közben. A világ még mindig vonz, most azonnal rohannék haza, hogy átéljem az élményt, de a napok még mindig huszonnégy órából állnak csak.

A történet ott veszi fel a fonalat, ahol az első rész véget ért. Ahogy Gandalf mondaná, a tábla készen áll, a bábuk mozgásba lendülnek: már szinte mindenre fény derült, csak egy valami maradt hátra. Umbriel megállítása, és Tamriel megmentése. A végjátékhoz kapunk egy új nézőpont karaktert is, az elbűvölő modorú ork hölgyet, Mazgar gra Yagasht, egy birodalmi felderítőt társával, egy ember mágussal. Rajtuk keresztül a földön zajló eseményeket követhetjük, amíg Annaig és Glim továbbra is a repülő város fogjai, Attrebus és Sul pedig az Oblivionon át ide-oda ugrálnak Tamriel tájain, daedra hercegekkel alkudozva és egy fegyvert keresve.

A hangulat és Keyesnek hála a történet is magával ragadó. Szívesen olvasnék még regényeket ebből a világból, és talán egyszer lesz időm elmerülni a játékokban is.

A fordításról
Az első résznél még csak a fülszövegben lévő tévedés spoiler szúrt szemet, most viszont két újabb zavaró hibát találtam, amik végig jelen voltak a könyvben. Az egyik, hogy Glimet rendszeresen mernek hívta, ami Tamrielen nagyjából az elfet/tündét jelenti, miközben ő egy szíriuszi gyíkember argóniai. A másik, hogy a redguard-ok, akik itt egy emberi rassz, vörös őrök lettek. Irtó hülyén hangzott, amikor először belefutottam, ezért utána is olvastam, és arra jutottam, hogy ezt vagy nem kellett volna lefordítani, vagy nem így. Aki ismeri az Elder Scrollst, az itt fogja kidobni a könyvet, aki nem, az meg nem fogja érteni, hogy miért kell külön kiemelni egy birodalmi katonánál, hogy ő vörös őr, amikor csak egy névtelen mellékszereplő az illető, aki ráadásul meg is hal fél mondattal később.

Tanulság a Delta Visionnek: franchise regényt olyannal fordíttassanak és szerkesztessenek, aki legalább felszínesen ismeri az adott világot, és hajlandó utánanézni a dolgoknak, és nem a Google Translate-et használva spórol időt.


Greg Keyes: Lelkek ura

Greg Keyes: Lelkek ura

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Negyven évvel az Oblivion-válság után halálos fenyegetés árnyéka borul Tamriel birodalmára. A magasban felbukkant egy titokzatos, lebegő város, Umbriel. Az új ellenség alatt gyorsan növekvő létszámú, iszonyatos hadsereg menetel. A Tamrielre támadó csapatokat a legkülönfélébb fajokhoz tartozó élőhalott katonák alkotják.
Számos életveszélyes kaland után Attrebus herceg, a birodalom trónörököse még mindig azért küzd, hogy megszerezzen egy elrejtett varázskardot. Csak Umbra segítségével pusztíthatja el az iszonyatos repülő várost.

Közben a fővárosban életveszélyes felfedezések várnak Colinra, a titkosrendőrség ifjú ügynökére. Rájön arra, hogy az árulókat a birodalom legmagasabb rangú vezetői közt kell keresni. Igencsak megnehezíti a munkáját, hogy nyomozás közben beleszeret egy titokzatos szépségbe. A történet harmadik hőse, Annaïg még mindig Umbriel foglya. Konyhai rabszolgaként kénytelen kiszolgálni a város sötét nagyurát, akinek éhségét csak eleven lelkekkel lehet csillapítani.

Ennek a három botcsinálta hősnek kellene megmentenie egész Tamrielt. Hogyan sikerülhet ez nekik, ha még saját magukat sem tudják megmenteni?

A számos díjjal kitüntetett Elder Scrolls-sorozat világában játszódó regény a Pokoli város folytatása. Az izgalmas történetből kiderül, hogy mi történt az Elder Scrolls IV: Oblivion eseményei után. Ez a játék 2006-ban elnyerte az év legjobb számítógépes játéka címet.

Hirdetés