TiaRengia IMP értékelése


>!
TiaRengia IMP
Puzsér Róbert – Farkas Attila Márton: A zsidók szégyene

Nagyon izgalmas erkölcsi kérdéseket feszegetni. Az ember egyenesen kényszerítve van, hogy állást foglaljon olyan kényes témák kapcsán is, amiket hajlamosak vagyunk egy legyintéssel elintézni, nem belegondolva azok mélységeibe.

Már az, hogy nem mertem a könyvet védőborító nélkül magammal vinni a tömegközlekedésre, mutatja, mennyire tabusított az egész téma. Ránéz az ember a borítóra és egyből az az asszociációja támad, hogy egy szélsőjobbos antiszemita programfüzetet lát, holott a Dávid-csillagba oltott horogkereszt nem is tudná jobban kifejezni, miről szól a könyv.

Jelesül, a holokauszttagadás megítéléséről. A történelem szégyenfoltjainak emlékezetéről. A generációkon átívelő traumákról. Az örök szkeptikusokról. De leginkább arról, mennyire nem tolerálja a társadalom, ha valaki nem a fősodrásba áll, vagy ahhoz a táborhoz, ahol neki a helye van.

Ausztriában járunk, a kétezres évek elején. Az idős holokauszttagadó történész-tudóst nézeteinek hirdetéséért letartóztatják, védőügyvédjének pedig hogy, hogy nem, egy jogvédő zsidó ügyvéd szegődik, komolyan felbolygatva mindkét tábort.

Olvasás közben sokszor eszembe jutott az Amerikai História X című film, hasonlóan az ott elmesélt történethez, itt sem fekete-fehér semmi, hiába szeretnénk betenni a skatulyákba az embereket.
Valamint az is eszembe jutott, hogy nem véletlenül vagyok Puzsér Róbert és Farkas Attila Márton nagy tisztelője, előbbinek nagyon jót tenne, ha az ilyen mély és értékes művei jutnának előbb az emberek eszébe, nem a Tazmán ördög stílusban előadott fröcsögései…

34 hozzászólás

Puzsér Róbert – Farkas Attila Márton: A zsidók szégyene

Puzsér Róbert – Farkas Attila Márton: A zsidók szégyene

Az anyja temetésére az Egyesült Államokból Ausztriába hazalátogató holokauszttagadó történészt, Hans-Jürgen Geyert az osztrák hatóságok letartóztatják, és az 1947-es Tilalmi Törvényre hivatkozva vádeljárás alá helyezik. Védelmét egyetlen ember vállalja, a holokauszttúlélő családból származó jogvédő, Joseph Grosswald. Az ügyvéd apja harminc évvel a koncentrációs táborból való szabadulása után öngyilkos lett. Ekkor az anya megeskette fiát, hogy élete során mindig az üldözöttek, a jogfosztottak mellé áll. Grosswald ezért választotta a jogi pályát, és látta el húsz éven át a társadalom perifériáján élők védelmét. Bár Geyert sarlatánnak tartja, meggyőződése, hogy nézeteiért nem zárhatják börtönbe.

Az intézményes kultúra évtizedeken keresztül nem volt hajlandó tudomásul venni a holokauszttagadás létezését, egyetlen reflexiója arra mind a mai napig a büntetőjogi fenyegetés. A szerzőpáros merész drámájával nem csak a jelenség elhallgatásának korszakos tabuját dönti le, de a cselekmény során a liberális eszmék össztársadalmi elárulása is kirajzolódik.

Puzsér Róbert újságíró, kritikus, közéleti személyiseg. A magyar nyilvánosság összetéveszthetetlenül egyedi stílusú, kérlelhetetlenül őszinte, ellentmondásos érzelmeket keltő alakja. A kollektív tabuk felmondása valamint a politikai és médiaosztállyal szemben hangoztatott nyilvános megnyilatkozásai révén a kritikusi tevékenység körét messze tovább tágította annál, mint ahol a színházak és hangversenytermek falai húzódnak.
Farkas Attila Márton kulturális antropológus, egyiptológus, esszéista, főiskolai tanár. Fontosabb érdeklődési területei a buddhista bölcselet, a vallásfilozófia valamint az ókori egyiptomi szimbolikus gondolkodás. Tudományos munkássága mellett a hazai baloldali rendszerkritika egyik jelentős alakjaként számos publicisztika szerzője, egyetlen valóban sikeres művének mégis kislányát tartja.

Hirdetés