mbazsa értékelése


>!
mbazsa
Karl Ove Knausgård: Játék

Hát igen, eljutottunk a Harcom feléig. Szóval akkor milyen is Knausgard legújabb magyarul megjelent regénye? Nos, akinek az előző kettő kötet bejött, annak ez is befog. A hangulatát tekintve leginkább a Halál első felére emlékeztet. Talán csak azért, mert életkorban az első kötet elbeszélő-főhőse közelebb áll a harmadik kötet narrátorához. Lényegében a gyermek Knausgard életét követhetjük végig az általános iskolai éveiben. A regényben nem történik semmi rendkívüli, mint ahogyan az már a Harcomban történni szokott, vagyis inkább nem szokott. Betekintést nyerhetünk a Knausgard család mindennapjaiba, és még jobban megismerhetjük őket.

Az apa figurája mindenképpen kulcsszerepet tölt be, hiszen vele már az első kötetben is találkozhattunk, itt azonban egy újabb (sötétebb) arcát ismerhetjük meg, amire már korábban voltak célzások. Bár számomra még ezek után sem teljesen világos, hogy a fater személyisége miért olyan, amilyen, erre csak találgatni tudok. A nagyszülőkről (mind apai, mind anyai részről) ehhez képest elég keveset tudunk meg a könyvből. Persze nem kérhetem számon a szerzőt, hiszen ebben a regényben az író elsősorban arra fókuszál, hogy ő miért lett olyan, amilyen, és ennek nyilván az apa karaktere a kulcsfigurája

Bevallom, nekem fel se tűnt, hogy közben fordítóváltás történt, bár mondjuk angolul sem olvastam az előző köteteket, nem hogy norvégul. De hát, ami késik, az úgyis elmúlik.

A kérdés továbbra is csak az csupán, hogy az a színvonal, amit Knausgard eddig hozott, ki tart-e a regényfolyam végéig is.

Szerencsére a következő kötetig már nem kell sokat várnunk, hiszen idén tavasszal a negyedik rész mellett maga Knausgard is kis hazánkba érkezik :)


Karl Ove Knausgård: Játék

Karl Ove Knausgård: Játék

Monumentális életrajzi sorozatának harmadik részében a gyerekkorába kalauzol Karl Ove Knausgard. Ezúttal nem a felnőtt szerző tekint vissza fiatalabb énjére, hanem a kisgyerek meséli el, hogyan bukdácsolta végig a gyerek- és kamaszlét fájdalmas, felejthetetlen és kikerülhetetlen állomásait, testieket és lelkieket egyaránt. Családja a hatvanas évek legvégén költözött Oslóból Tromoyára, a könnyek, a szerelmek és az első traumák szigetére. A Játék megrázó krónikája annak, hogy milyen, ha egy családot nem a szeretet, hanem a félelem irányít. Központi figurája a Halálban megismert zsarnoki apa, akivel Knausgard végigbújócskázza az egész gyerekkorát, ám bárhová is rejtőzzön előle a házban vagy a szigeten, a férfi haragja mindenhol megtalálja.

Hirdetés