fekiyeti79 P értékelése


>!
fekiyeti79 P
Nicholas Eames: A Wadon királyai

Öreg rocker nem vén rocker!
     avagy a legendás Saga lezúzza a fél világot Zugvölgyétől Kasztiáig.

Számomra ez egy olyan regény, ami semmi újat nem adott, mégis valami teljesen új élményben volt részem az olvasása közben; mert érezhető, hogy Eames rengeteg helyről merített ötletet, ellenben tökéletesen egyedi ízt adott a lerágott csontnak azzal, hogy beleszőtte történetébe a zeneipar „finomságait” (bandák és ügynökeik, turnék stb.). És működik. Legalább is engem megvett kilóra.

A Saga tagjai nem feltörekvő, fiatal suhancok akik hírnevet és dicsőséget keresve vágnak bele valami világmegváltó kalandba; ők ezen már túl vannak, a banda feloszlott, ki-ki éli a saját életét, míg a sors úgy nem határoz, hogy újra összeboronálja a tagokat: és az élő legendák elindulnak egy búcsúturnéra…

A szereplők szerethetőek, mindegyikük külön egyéniség, a róluk készült plakát (borító) alapján egyértelműen beazonosíthatóak. (Egyedül Moog, a varázsló nem hasonlít „önmagára”, az én képzeletemben inkább egy Csodaturmixra (Asterix) hasonlító alak jelent meg a leírása alapján. Egyébként hihhhetetlen figura, az egyik kedvenc karakterem a könyvből.)
A történet abszolút nem unalmas; már az egyes bandatagok összeszedése is megér egy-egy éneket, de amiken már együtt mennek keresztül, ahhoz képest A Gyűrű Szövetsége nevű zenekar is csak háttérvokál lehetne.
A humor szintén fergeteges, sokszor röhögtem fel hangosan olvasás közben, mégsem válik a történet paródiává. Sőt, nagyon is komoly mondanivalóval van aláfestve ez a rock/metal-opera; mégpedig a család és az igaz barátság kötelékeinek hangjaival.

Nem tökéletes, de valami miatt mégis az. :)
Jó szívvel ajánlom, nem csak fantasy-rajongóknak!

*M.j.: Kicsit sajnálom, hogy nincs benne térkép.

11 hozzászólás

Nicholas Eames: A Wadon királyai

Nicholas Eames: A Wadon királyai

A dicsőség sosem megy ki a divatból!

Egykor legendás harcosok voltak. Clay Cooper és bandája, a Saga a legjobbak között is a legjobb volt. Rettegték a nevüket, világszerte a zsoldoscsapatok királyainak számítottak.

Aztán szögre akasztották a kardot, megnősültek, megöregedtek, elhíztak, alkoholisták lettek – súlyos esetben mind a négy egyszerre. A dicső időknek mindörökre vége, marad a család és merengés az elmúlt szép napok felett.

Egy nap azonban Gabriel, az egykori frontember kopogtat be Clay ajtaján végső kétségbeesésében: a lánya ugyanis a világ túlsó felén rekedt egy város falai közt, amelyet szörnyek hordája ostromol.

A két férfinek össze kell szednie a bandát egy utolsó turnéra, hogy együtt átvágjanak a Belwadonon. Biztosak lehetnek benne: elvadult kannibálok, fejvadászok, bosszúszomjas istenek és mindenféle szörnyeteg állja majd útjukat. A legnagyobb veszélyt azonban maga a Horda jelenti. Ha Clay és a banda le akarják győzni, ismét hinniük kell abban – és el kell hitetniük öregedő társaikkal és a feltörekvő ifjakkal egyaránt –, hogy érdemes mindent kockára tenni a mindenkori zsoldosok legértékesebb fizetségéért: az örök dicsőségért.

Induljon hát a búcsúturné!

Hirdetés