zamil értékelése


>!
zamil
Nicholas Eames: A Wadon királyai

Nálam ez a könyv lett az év olvasása, szó szerint nekem írták, minden poénjára, minden mondatára vevő voltam.
Mindennel elégedett vagyok.
A karakterek egytől egyik (még a mellékszereplők is) telitalálat. Jól átgondoltak, színesek, pont mint egy szerepjáték partiba, ahol mindenki odateszi magát, hogy ne átlagos karaktert alkosson.
A világ annyira fantáziadús, van itt minden amit csak el tud képzelni az ember, varázs tárgyak, repülő légi csodák és a többi. Maga a vadon a mesélők álma, ahova csak be kell lépni és jöhetnek az ellenfelek és a kockadobások.
A lények bármelyik bestáriumból előkerülhetnek, mint egy jó partiban mikor a mesélő húzza elő őket. (Néha pont úgy is sikerül a hősöknek átverekedni magukat rajtuk.)
És, ha ez még nem lenne elég, ott van a sajátos humor, ami nálam annyira jól működött, hogy nem egyszer majd hangot is adtam a nevetésnek. (Utoljára a Vének háborúja volt hasonló.)
A történet mondjuk szög egyszerű, de tényleg nem ez a könyv lényege, és ezt meg is tudom bocsájtani.
Azt kell mondjam nem kérdés, hogy kedvenc könyv lett, és ahol csak tudom ajánlom, mert tényleg élmény az olvasása.
Egy kérdés maradt csak bennem, hol a folytatás?

13 hozzászólás

Nicholas Eames: A Wadon királyai

Nicholas Eames: A Wadon királyai

A dicsőség sosem megy ki a divatból!

Egykor legendás harcosok voltak. Clay Cooper és bandája, a Saga a legjobbak között is a legjobb volt. Rettegték a nevüket, világszerte a zsoldoscsapatok királyainak számítottak.

Aztán szögre akasztották a kardot, megnősültek, megöregedtek, elhíztak, alkoholisták lettek – súlyos esetben mind a négy egyszerre. A dicső időknek mindörökre vége, marad a család és merengés az elmúlt szép napok felett.

Egy nap azonban Gabriel, az egykori frontember kopogtat be Clay ajtaján végső kétségbeesésében: a lánya ugyanis a világ túlsó felén rekedt egy város falai közt, amelyet szörnyek hordája ostromol.

A két férfinek össze kell szednie a bandát egy utolsó turnéra, hogy együtt átvágjanak a Belwadonon. Biztosak lehetnek benne: elvadult kannibálok, fejvadászok, bosszúszomjas istenek és mindenféle szörnyeteg állja majd útjukat. A legnagyobb veszélyt azonban maga a Horda jelenti. Ha Clay és a banda le akarják győzni, ismét hinniük kell abban – és el kell hitetniük öregedő társaikkal és a feltörekvő ifjakkal egyaránt –, hogy érdemes mindent kockára tenni a mindenkori zsoldosok legértékesebb fizetségéért: az örök dicsőségért.

Induljon hát a búcsúturné!

Hirdetés