Turms értékelése


Turms>!
Leonard Mlodinow: Az emberi gondolkodás rövid története

Leonard Mlodinow: Az emberi gondolkodás rövid története Az ember útja az első kőszerszámoktól a kozmosz megismeréséig

Emlékszem, amikor általános iskolában arról beszélt a fizika tanárnő, hogy mekkora zseni volt Newton, és milyen óriási felfedezést tett a mozgás törvényeinek leírásával, nem voltam túlságosan lenyűgözve. A gravitáció elméletéről addigra már rég tudtam, mivel évekkel korábban, egészen fiatal kisiskolásként kikönyörögtem magamnak szüleimtől első tudományos ismeretterjesztő könyvemet. Szóval azon a fizika órán kiskamaszos tiszteletlenséggel valami olyasmi motoszkált bennem, hogy minek ezt a Newtont agyondicsérni, hiszen legfeljebb épeszű volt a sok idióta között, hogy rájött a nyilvánvalóra…
Az általános- és középiskolai oktatás jellemzően ilyen. Megtanítja a nagy felfedezéseket, de arra már nincs idő, hogy ezeket kontextusba is helyezze, elmesélje a körülményeket, felvázolja azt a szellemi környezetet, amiben megszülettek, különben mindjárt jobban tudná értékelni az egyszeri diák Newtonnak és társainak korszakalkotó munkáját.
Ezért is jó ez a könyv. Végigvezet az emberi értelem fejlődésének útján, és a legfontosabb mérföldköveknél megáll kicsit nézelődni. Mondjuk a kiválasztott mérföldköveken lehetne esetleg vitatkozni, nem is a bekerültek, hanem inkább a kimaradtak miatt, de fogadjuk el, hogy egy ilyen munka nem törekedhet teljességre, és hogy a szerzője fizikus, így saját tudományterülete értelemszerűen felül lesz kicsit reprezentálva a többiek kárára.
Bár a könyvet kimondottan pozitív érzésekkel csuktam be, sőt, még az is megfordult a végén a fejemben, hogy a Határtalan nyelv óta nem olvastam ilyen jó ismeretterjesztő könyvet, azt azért nem hallgathatom el, hogy a könyv első harmadában még a három csillagot fontolgattam – én, aki az ismeretterjesztő műfajjal szemben amúgy súlyos pozitív elfogultsággal viseltetek, és ritkán adok ötnél kevesebbet. Mlodinow ugyanis a reneszánsz előtti időkben nem mozog túl otthonosan, és minél régebbi korokról mesél, ez annál inkább érződik. Ami persze nem csoda, mégiscsak fizikus ő, nem történész, és nem is lenne ezzel nagy probléma, ha bizonytalanságát nem humorral próbálná meg oldani. Sajnos tényleg csak próbálja, mert a humora borzasztó, önismétlő, és így nagyon hamar kiismerhető, ami pedig minden humor halála. Szerencsére azonban a modern tudomány hajnalától már bőven van miről mesélnie, így viccesnek szánt megjegyzései is szinte teljesen eltűnnek.


Leonard Mlodinow: Az emberi gondolkodás rövid története

3.523 Ftjoarshop.hu ·
4.990 Ft –29%
3.588 FtKönyvtündér ·
4.990 Ft –28%
3.593 FtÚj Könyvek ·
4.990 Ft –28%
3.740 Ftkonyvkolcsonzo.hu ·
4.990 Ft –25%
3.742 FtKönyvmarket ·
4.990 Ft –25%
3.792 FtMai-Könyv ·
4.990 Ft –24%
3.992 FtJókönyvek.hu ·
4.990 Ft –20%
4.241 FtRégikönyvek.hu ·
4.990 Ft –15%
4.242 Ftálomgyár könyvesboltok ·
4.990 Ft –15%
4.242 FtRocky ·
4.990 Ft –15%
4.491 FtLíra ·
4.990 Ft –10%
Könyvtár
Leonard Mlodinow: Az emberi gondolkodás rövid története

Néhány millió évvel ezelőtt őseink lejöttek a fáról, és felegyenesedve kezdtek járni. Szabaddá vált kezükkel szerszámokat készítettek, elméjükkel pedig felfogták az őket körülvevő világot.
Leonard Mlodinow szenvedélyes és gondolatébresztő utazásra viszi magával olvasóit az emberi előrehaladás és a tudomány fejlődésének kulcsfontosságú állomásain keresztül. Eközben lebilincselően újszerű képet rajzol fajunk egyedi tulajdonságairól és társadalmunkról, amelynek köszönhetően eljutottunk a kőszerszámoktól az írott nyelvig, a kémia, a biológia és a modern fizika megszületésének köszönhetően pedig napjaink technikai civilizációjáig.
Útközben koronként bemutatja a tudományos gondolkodást befolyásoló kulturális környezetet, valamint a neves filozófusok, természettudósok és gondolkodók színes személyiségét; Galileit, aki jobban kedvelte a festészetet és a költészetet az orvostudománynál, ezért kimaradt az egyetemről; Isaac Newtont, aki egy hegyes szerszámmal nyomta a saját szemét, hogy jobban megértse a fény és a színek változásait; és Antoine Lavoisier-t, aki két hétig csak tejet ivott, hogy megvizsgálja annak szervezetére gyakorolt hatását. Charles Darwin, Albert Einstein, Werner Heisenberg és sok kevésbé ismert, de éppoly zseniális elme bukkan fel a könyv lapjain. Ezekből az élettörténetekből kiderül, mennyire tudható be az emberi fejlődés annak, hogy makacsul keresték a válaszokat a helyesen megfogalmazott egyszerű kérdésekre, a miértekre és a hogyanokra.

Az emberi gondolkodás rövid története nemcsak a természettudományok kedvelőinek szól, hanem mindenkinek, akit érdekel az alkotó gondolkodás és a világ megértéséért folytatott szakadatlan küzdelem. A könyvet áthatja a szerzőre jellemző intelligencia, éleslátás, tájékozottság és hitelesség, így válik a mű az emberiség szellemi kíváncsisága előtti nagyszerű tisztelgéssé.