ap358 P értékelése


>!
ap358 P
Vi Keeland – Penelope Ward: Nagyképű öltönyös

Érdekes történet. Tele romantikával, szenvedéllyel, humorral és trágár szavakkal, mégis családtam benne.
Soraya szókimondó stílusa megkapó, de a gondolkodásával nem tudtam azonosulni.
Graham céltudatos, hatalmas szíve van, jóképű és persze gazdag. Ellenben hiányzott belőle valami, ami egyedivé, könyves karakterré tette volna. Az RP könyveket általában kikapcsolódásra választom, de ebben a történetben mindent hétköznapinak találtam. Sőt! Az élet kacifántosabb szerelmeket is sző, így számomra most elmaradt a nagy durranás. Sok pozitívumot nem tudok felsorolni.
A kezdés jól indult, Soraya abszurdnak tűnő választásával se volt gondom, lazának és csípősnek véltem mindaddig, amíg nem kezdte mondogatni, hogy nem akar semmit Grahamtől. Ezzel szemben folyton visszaírt neki, kacérkodott vele. Néha túlkombinált dolgokat, máskor meg gyerekesen viselkedett, pedig a történet nem fiatalokról szól. Abban az esetben ezt természetesnek véltem volna, de így…
A drámai vonal meg „bolhából elefánt” kategória, szintén a felnőtt kommunikáció hiányára tudtam csak fogni.
Ami viszont tetszett, az a vége, amint Graham próbálja elmagyarázni Chloénak a dolgokat, illetve az, hogy több korábbi könyv szereplői is felbukkantak (Elec – akit itt valamiért Alecként tűntettek fel –, és Chance).


Vi Keeland – Penelope Ward: Nagyképű öltönyös

Vi Keeland – Penelope Ward: Nagyképű öltönyös

Az ellentétek meddig vonzzák egymást?

A szokásos reggelnek indult a vonaton.

De csak addig, amíg fel nem figyeltem az átellenben ülő férfira.

Olyan lekezelőn beszélt valakivel telefonon, mintha ő irányítaná a világot.

Mégis minek képzeli magát ez a nagyképű öltönyös? Istennek?

Bár meg kell hagyni, tényleg úgy nézett ki, mint egy isten.

Ám mi ketten nem is lehetnénk különbözőbbek.

És jól tudjuk, mit mondanak az ellentétekről.

Semmi sem készíthetett volna fel arra az útra, amire végül magával vitt. Arra pedig pláne nem, hogy hova fogunk a végén kilyukadni.

Mert minden jó véget ér, igaz egyszer?

Leszámítva a mi kapcsolatunkat, mert még csak nem is sejtettem, hogy az miként végződik.

Hirdetés